P. Kiss Károly: A szénkönenyek égése chlorgázban (Értekezések a természettudományok köréből, 12/7., 1882)

ÉRTEKEZÉSEK A TERM. TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. A III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR. A szénkönenyek égése chlor gázban. P. Kiss Károlytól. (A III. osztály ülésén 1882. május 15-én beterjesztette Than K. r. t.) BEVEZETÉS. Czélom volt a különféle szénenytartalmú vegyületekből leválasztott szenek physikai és chemiai sajátságait megvizs­gálni. Vizsgálódásaim folyamán azonban kénytelen voltam ezen kitűzött czélomtól kissé eltérve, egy ezen munkálatial alkal­mával talált vegyület megvizsgálására és sajátságainak tanul­mányozására fektetni a fősúlyt. Azon feltevésre, hogy »talán a különböző vegyületekből leválasztott szenek is különbözhetnek egymástól sajátságaik­ban«, a természetben előforduló szenek — gyémánt, graphit, alaktalan szén, — elütő tulajdonságai vezettek. Kitűzött czélom megoldásánál oly vegyületeket kellett választanom, melyekben egy, vagy több parány széneny van, s a­melyekből egyszersmind könnyű módon és lehetőleg tisztán nyerhetni szenet. Ilyennek gondoltam a széndioxydot, a szénsavas sókat, az aethylent, a benzolt, a methant, és a terpentin­olajat. Ezen felsorolt vegyületek közül a széndioxyd és methán egy-, az aethylen két-, a benzol hat-, a terpentinolaj pedig tíz parány szénenyt tartalmaz, s ezen vegyületek egyszersmind a legkülönbözőbb physikai és chemiai sajátságokat is mutatják. Hogy a széndioxydból szenet állíthassak elő, e czélra különböző módszereket használhattam volna. Próbáltam szá- M. tud. akad. ért. a term. tud. ker. 1882. хп. 1. 7. sz.1

Next