Ifj. Apáthy István: Tanúlmány a Najadeák szövettanáról (Értekezések a természettudományok köréből, 14/8., 1885)
2 IFJ. APATHY ISTVÁN é lettani viszonyaikat illetőleg, a mai napig rendelkezésünkre álló tudományos segédeszközök mellett megtudhatunk. A búvárok ugyanis eddig csak elszórt és egymással össze nem függő szövettani adalékokat szolgáltattak a kagylókról , a nagyobb gyűjteményes munkák pedig reájok, különösen szövettani szempontból nem terjeszkedhettek ki. Bkonn műve pl., e nemben a legterjedelmesebbek egyike, szintén csak az anatómiai viszonyokkal foglalkozik behatóbban, és, amit szövettani tekintetben ád is, az tele van korának (1862.) tévedéseivel. Boll a Molluscákról írt összehasonlító szövettanába nem veszi föl a lemezkopoltyúsokat és sok tekintetben elavult nézeteket fejteget. Szövettani technikánk ma már oly magaslaton áll, a búvárok által összehordott anyag oly nagy mennyiségű és évrőlévre oly rohamosan gyarapszik, hogy — azt hiszem — az általam kitűzött czél megvalósíthatását nem kell nagyon távolinak tartanom. A tavi kagyló szövettana tájékoztató alapul és kiindulásul szolgálhat a többiekének megismeréséhez. Az alapelv, amely szerint ennek teste alkotó szövettani elemeiből fölépül, bizonyára nem szenved változást a vele egy osztályba tartozók egyikénél sem, és a módszerek, amelyek érvényesek és sikerre vezetnek az egyiknél, fönn kell, hogy tarthatók legyenek, kevés változtatással, a másiknál is. Jelenleg az említett munkálatoknak csak egy részét, magában véve azonban szintén egészet, van szerencsém bemutathatni. Ez a Najadeáknak szorosabb értelemben vett szövettana, az t. i. amely a szerveket alkotó különböző szövetnemekkel és az ezekben szereplő sejtfajokkal, mint ilyenekkel foglalkozik, tekintet nélkül arra, hogy az illető szervekben minő külön helyet foglalnak el, és minő különös hivatással bírnak. Czélja főleg a különböző sejtfajok alaki viszonyait egymással való összeköttetéseiket és azt kideríteni, hogy minő egyéni életet folytatnak és ez által minő működésekre képesek. Valóban mulasztást követnék el, ha e helyt, végül, nem fejezném ki őszinte köszönetemet és hálámat igen tisztelt tanárom dr. Margó Tivadar iránt, ama kegyes jó voltáért, amely-