Scherfel V. Aurél: A koronahegyi fürdő (Smerdzonka) kénesvizének vegyelemzése (Értekezések a természettudományok köréből, 15/5., 1885)
2 SCHERFEL V. AUREL. vagy két órányira fekszik a koronahegyi fürdőtől, attól függvén, vájjon a természeti szépségekben gazdag csomakutat választjuk-e, vagy a nem kevésbbé érdekes kocsiutat Nedecz és Czorszyn-on át. Egy harmadik út most van készülőben a Dunajecz jobb partján. Elkészülésének igen élénk forgalom lesz az eredménye, a magyar és az igen sűrűn látogatott galicziai fürdő közt, mi az előbbinek felvirágzását igen elő fogja mozdítani. Mielőbbi befejezésén minden erővel kellene dolgozni. A koronahegyi fürdő mint ilyen még nem régóta ismert. Forrásai azonban valószínűleg azóta ismertek és használtak, mióta a természeti szépségekkel gazdagon megáldott vidéken emberi telepítvények léteznek. A Vörösklastrom lakói mindig, ha mindjárt egyszerű módon is, használhatták. A koronahegyi fürdőt nem lehet említeni a nélkül, hogy a Vörösklastromról említést ne tennénk, miért is gazdag történelméből a következők legyenek megemlítve.*) Alapíttatott 1319-ik évben Magister Kokos, gróf Bikolf fia által, ki gazdagon javadalmazva, azt a karthauzi szerzeteseknek adományozta. Azonban ezen a helyen már régebben is létezett egy klastrom, mert Zsófia lengyel királynő egy okiratában az 1045-ik évből említés létezik «a lechnitzi klastrom szerzeteseiről ». A karthauziak birtokában 1563-ig maradt. A megbomlott viszonyok hatása, továbbá rablóbetörések hanyatlását idézték elő, úgy hogy az említett évben I. Ferdinánd király azt a hozzá tartozó birtokokkal együtt a szepesi kapitalannak — nagy prépost abban az időben Bornemissza György volt — levéltárával együtt menedékhelyül adományozta, mivel eddigi tartózkodási helye politikai viszályok miatt elég biztosságot nem nyújtott, azon kikötéssel, hogy a kolostorban lakó karthauzi főnököt eltartani tartozik. Ez így maradt 1568-ig. Ez időben zálogosította el Miksa király a Vörösklastromot birtokaival együtt Magócsi Gáspár Tornamegye főispánjának. 1592-ben gróf Rákóczy Zsigmond birtokába ment át. Palocsai Horváth G. 1612-ben átvette zálogt a gróf Rákóczy Páltól 35.000 írtért, míg utóbbi 1625-ben ugyanazon árért királyi jóváhagyással azon feltétellel '") Sztempák Ignácz kanonok úrlevél közlései után.