Dr. Fodor József: Bacteriumok az élő állat vérében (Értekezések a természettudományok köréből, 15/10., 1885)
KIADJA A MAGYAR TUI). AKADÉMIA. III. OSZTÁLY RENDE LETÉRŐL SZERKESZTI ABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR. ВАСITERIUM(Ж" AX-ttL О ÁLLA^'^ÉllÉlim. (Székfoglalóul elar Liliílai ÜL— ---vuvuv. ) A járványok föllépésében és elterjedésében mindennap tapasztaljuk azt a szembeszökő tüneményt, hogy"emberek és állatok egyesei nem egyformán kapják meg a fertőző betegséget. Látjuk, — például az emberek fertőző betegségeit említve, — hogy typhus, cholera és több más betegség az összes népességből, amely a fertőzésnek ki volt téve, mindig aránylag csak keveset támad meg; a túlnyomó rész ellentáll a fertőző anyag hatásának. Azt is látjuk, hogy bizonyos szabályszerűség, törvényszerűség van abban, hogy kik kapják meg a betegséget: a gyenge gyermek, az elgyengült agy, a kimerült testű iszákos, az elsatnyult szervezetű, éhező, szegény, a rothadó anyagokkal elárasztott levegőben lakó és élő, stb. Egyszóval: a gyengébb test, a kimerült szervezet az, amely leginkább alá van vetve a fertőző anyagok elhatalmasodásának. E tapasztalásból azon fontos hygiéniai kérdés merül fel: mi okozza, hogy az egyik test inkább ellentáll a fertőző anyagnak, mint a másik ?