Dr. Magócsy-Dietz Sándor: A növények talajálló irányának okairól (Értekezések a természettudományok köréből, 17/6., 1887)

ЬЬЧ 88 ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA. A III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR. A NÖVÉNYEK TALAJÁLLÓ IRÁNYÁNAK OKAIRÓL. Dr. Mágócsy-Dietz Sándor egyetemi tanársegédtől. (Bemutatta a Ш. osztály ülésén 1887. jún. 20. Jurányi L. r. t.) A növénytani irodalomban már több ízben tárgyalták a növények helyzetét az őket hordó talajon — s általában fel­vették, hogy a mint az oldaltengelyek az őket hordó főtengely­­lyel bizonyos szöget — a magaszöget (Eigenwinkel) képezik, úgy a talaj s a rajta fellépő növény is egy bizonyos szöget képeznek.1) Ezen magaszög­ határozta irányt, helyzetet termé­szetesen a talaj befolyásának tulajdonították , a növények ilye­tén való maga iránya a talajjal hozatva összefüggésbe­n talaj­álló iránynak (Substratrichtung) nevezteték.2) E sajátságos magasrány (Eigenrichtung) csak akkor lép fel teljes tisztaságá­ban, a­midőn a növényt a külső befolyásoktól lehetőleg függet­lenítjük, mert megjegyzendő, hogy ezen külső befolyások a talajtálló irányra is módosítólag hathatnak. *) Sachs, Über elas Wachsthum der Haupt u. Nebenwurzeln, Arbei­­ten d. bot. Institute in Würzburg, I. k. 699. 1. — Dr. W. Pfeffer, Pflanzenphysiologie, II. k. 347. 1. a) Ez elnevezéssel kapcsolatban lehetne a talaj, s a növényképezte szöget, megkülönböztetésül a növényrészek képezte magaszögtől, talaj­képezte szögnek (Substratwinkel) nevezni. M. T. AK. KÉT( A TERMÉSZETTUD), KÖRÉBŐL. 1887. XVII. K. 6. sz.

Next