Regéczy Nagy Imre: Kisérleti adatok a porret-felé izomtünemény jelentőségének kérdéséhez (Értekezések a természettudományok köréből, 18/6., 1889)

REGÉCZY NAGY IMRE.­­ És e kevés tapasztalatot Hermann elégnek találta arra, hogy a már előbb kellőleg fölismert, és Jendrassik által minden részében tökéletesen megmagyarázott jelenségnek más nevet és más értelmezést adni megkísértsen; a nélkül azonban, hogy ez értelmezésének útjában álló akadályokat egyszersmind elhárítani is igyekezett volna. Jendrassik a Porret-féle izomtünemény főtényezőjeképen­­azon hely és alakváltozásokat tekinti, miket az egész izom vagy több rostkötegből álló részeinek vért és nyirknedvet tartalmazó csatornái a villámáram által bennök előidézett endosmoticus nedvhordás folytán elszenvednek», de egyszersmind lehetőnek tartja, hogy az izomrostok is «könnyű hajlékonyságuknál fogva szenvedőlegesen hozzájárulhatnak a hullámos áramlat feltűnőbb kifejtéséhez». Hermann szerint ellenben a villamáram által okozott és az izom intrapoláris szakaszában a villamáram irányát követő áram­lási jelenség összehúzódás lenne; ugyan e véleményt nyilvánította már előbb Du Bois Reymond,1) majd Brückel) de oly időben, a­mikor a jelenség még kellőképen tanulmányozva nem volt, és így jól meg sem volt ítélhető. Mai ismereteink mellett, hogy a szóban levő áramlási jelen­ség mint összehúzódás legyen fölfogható, Hermann kénytelen a következő, mint látni fogjuk, alaptalan fölvételekhez folyamodni: a) Erős villámáram az izomban nemcsak az elektródok­nál hoz létre ingerületet, hanem az intrapolaris szakasz egész hosszában.8) b) A villamoson átáramolt izomban támadt ingerületek csak egy irányban terjednek tovább, nevezetesen a villamáram irányát követve, még­pedig rendkívüli lassúsággal.4) 1) Gesam. Abhandlungen I. 126—130. 2) Wiener akad. Sitzungsber. III. Abth. 1875. Bd. 70. 145. 3) Loc. cit. 615. 1. «Das Auftreten ist abnorm, weil in dér Norm die galvanische Erregung stets von dér Kathode, oder bei dér Oeffnung von dér Anode ausgeht, hier aber an den verschiedensten Faserstellen Erregungswellen auftreten.» 4) Loc. cit. 615. 1. «Die Fortpflanzung ist abnorm, insofem sie erstens unvergleiclilich langsamer als sonst erfolgt----und zweitens die Erregungen sich nur in Einer Biclitung, namlich nach dér Kathode hin, fortpflanzen.»

Next