Hegyfoky Kabos: A zivatarokról (Értekezések a természettudományok köréből, 19/5., 1889)
A ZIVATAROKRÓL. 3 1. A zivataros napok. Öt évi időszakunk alatt 152 zivataros napunk volt, melyek az egyes hónapok között ekként oszolnak meg : Márczius 1. Július 37. Április 15. Augusztus 23. Május 21. Szeptember 16. Június 38. Október 1. E csoportosítás tanúsítja, hogy télen, novembertől februárig,a) zivatarunk nem volt,s hogy égi háborúval annál több nap köszöntött be, minél jobban melegedett föl a levegő ; ámde tanúsítja azt is, hogy a zivataros napok gyakorisága koránt sem alkalmazkodik a hőmérséklet változásaihoz. Íme, augusztusban kisebb a zivataros napok száma, mint júniusban, pedig az előbbi hónapban nagyobb a levegő hőfoka, mint az utóbbiban. Ebből tehát következik, hogy az égi háborúk keletkezésére a levegő magas hőfokán kívül más tényezőknek is közre kell működniök. A csoportosítás egyébként még azt is tanúsítja, hogy a nyári félév alatt, áprilistól szeptemberig, 100 nap között 16*4 zivataros fordult elő. Mi annak az oka? Talán a rendestől eltérő, kivételes állapot fejlődik zivataros napon a levegőben ; talán másképen alakulnak akkor azon tényezők, melyektől az időjárása függ, mint egyébkor, mikor nincsen égi háború ? Minden bizonynyal. De vájjon képesek is vagyunk-e kideríteni, miben különböznek a zivataros napok a többiektől ? Kisértsük meg, vegyük sorba a meteorológiai megfigyeléseket azon rovatok szerint, amint a naplóba be vannak jegyezve ; hasonlítsuk össze a zivataros napok átlagait az egész időszak átlagával, s ki fog tűnni, különböznek-e s miben különböznek a zivataros napok a többiektől. *) Télen vajmi ritkán van Magyarországon zivatar. Ilyen eset előfordult 1879 február 23-án, mikor a genuai tengeröbölből feltűnő mély légnyomási depresszió országunkba hatott s nyugati részén át a Keleti tenger felé vonult. A zivatar sok kárt okozott s a villám egy helyütt vasúti tehervonatba is lecsapott. (Österr. Zeitschrift für Meteorologie, 1879. évf. 141—148. 1.) *