Antolik Károly: A hangáttétellel előidézett hangidomokról kifeszített rezgő hártyákon és üveglemezeken (Értekezések a természettudományok köréből, 20/4., 1890)
ANTOLIK KÁROLY. A régibb kísérletezők közül Savartot még külön kell említenem, mivel ő a hártyákat az által tudta rezgésbe hozni, hogy homokkal behintett felületük fölött erősen hangzó hangvillákat vagy sípokat tartott. (Resonanzmethode.) Az általa nyert hártyahangidomokat összeállítva találjuk a Müller-Pouillet*) fizikájában. Itt azonnal meg kell jegyeznem, hogy e hangidomok idealizálva vannak s hogy az igazságnak meg nem felelnek. Különben a Savart által nyert eredményekre néz, úgy W. Weber,1 2 3) valamint Bourget 8) és Melder 5) ítéletei sem kedvezők. E szerint Savart ide vágó kísérleteire nagy súlyt nem fektethetünk. A rezgő hártyákra vonatkozó újabb anyagot legjobban összegyűjtve találtam Meldének a már említett «Akuszik» czímű munkájában. Melde egész lelkesedéssel ír a hártyákról és hét ábrát is mellékel, melyek azonban csak egy vagy két vonalból állanak s így nem közelítik meg a hártyák rezgéseinek valódi lényegét. Melde a hártyákra vonatkozó fejezetét a következő fontos megjegyzéssel végzi:6) «Was die Spilifitudinalschwingungen der Membranen anlangt, so leuchtetein, dass auch diese existiren. Denn es ist denkbar, dass z. B. bei einer Kreismembran in der Richtung der Badien die Erschütterungen stattfinden. Poisson hat diesen Fall auch theoretisch behandelt, doch liegt elas Experimentelle noch sehr darnieder.» — (Talán nem lesz érdektelen itt felemlíteni azon feltűnő körülményt is, hogy a «Sachregister zu d. Ann. d. Phys. u. Chemie Poggendorff’sche Folge 1824—1877» szerint, az öszszes 169 kötetben — 53 év lefolyása alatt — a rezgő hártyákra vonatkozólag egyetlenegy értekezés sem fordul elő.) 1) Müller-Pouillet 188(1. I. pag. 792. 3) Schweigger-Seidels Journal, Bd. 14., 15. 1825. 3) Bourget «Sur les vibrations des membranes carrées». Ann. de. chim. et de pliys. T. 60. 1860. 4) Melde. Akustik 1883. pag. 129. 5) U. az. pag. 133.