Schmidt Sándor: Adatok a Pyroxen-csoport egyes ásványainak pontasabb ismeretéhez (Értekezések a természettudományok köréből, 21/4., 1891)
2 SCHMIDT SÁNDOR. Az Ala-völgyből származó Diopsid átalában véve igen világos színű, többnyire színtelen, vagy pedig halvány zöld — halvány zöldes szürke ; néha egyes kristályokon sötétzöld színű részleteket is tapasztalni. Átalában véve az alai diopsidokon gyakori dolog, hogy az egyes kristályok színe nem egyöntetű, hanem a közepek vagy végeik a többitől eltérő színűek. Ezen termőhely kristályai azok, melyekről a Diopsid név keletkezett. Bonvoisin fedezte fel ugyanis itt a Ciarmetta hegyen ez ásványt, melyet termőhelyéről Alalitnak nevezett el ; ugyancsak Bonvoisin ismertette e tájról legelőször a Mussit-ot is, amelynek nevét szintén a termőhelyről (Mussa alpes) formálta és kezdetben mind a kettőt mint külön álló ásványfajt tekintették, de már az éles szemű Cael Caesae Leonhaed kételkedett e speciesek önállóságában. Az alalitot és mussitot Haüy, mint 1809 június 28-án C. C. LEONHAEDnak is írja, az augit vagy pyroxen feleségeinek ítéli, és őket az újonnan felállított Diopsid nembe sorozván, az Augittal összevonni hajlandó.A Weenee ellenben az idő tájt a Diopsidot (Alalit és Mussit) még különállónak tekinti és mint speciest az Augit után osztja be. A későbbi tapasztalatok, mint tudjuk, Haüy nézetét megerősítették és ma Diopsidoknak a Pyroxen- vagy Augitcsoport egyszimmetriás sorozatába tartozó azon ásványokat nevezzük, melyek a magnesiumnak és mésznek, illetve ez utóbbit részben pótolva, a vasnak is normális metasilikátjai.4 Az alai diopsid a legkevesebb vasat tartalmazó diopsidok egyike és ezért egyik typusos képviselője is az úgynevezett diopsid-silikátnak, melynek vegyi formulája: 1 Note sur le Diopside, espèce nouvelle établie par M. Haüy, comprenant deux variétés trouvées dans les Alpes piémontaises, par M. Bonvoisin, et désignées dans le Journal de Physique (mai, 1806), sous les noms de Mussite et d’Alalite. Par M. Tonnellier. Journal des mines. 20ième volume. 2nd semestre, Paris, 1806, p. 65. 2 C. C. Leonh. Taschenb. f. d. [/es. Mineralogie. Dritter Jlirg. 1809, p. 260—317. 3 C. C. Leonh. Taschenb. f. d. //es. Mineraloqie. Sechster Jhrg. 1812, p. 278. * P. Groth. Tabellarische Übersicht der Mineralien. Dritte Auflage, Braunschweig, 1889, p. 128.