Dr. Schiff Ernő: Adatok az első életnapok folyamán elválasztott vizelet quantitativ-chemiai összetételéhez (Értekezések a természettudományok köréből, 22/6., 1892)

2 DU. SC­HI­FF ERNŐ. vesék útján kiürülő végső termékei fognak az anyagcsere mértékét illetőleg legbiztosabb felvilágosítást nyújtani. Ugyanazon szervnek physiologiai működése a külön­böző individuumoknál a működés mineműsége s irányára nézve teljesen megegyező lesz. Nem így — még teljesen egykorú individuumoknál sem, — a működés intensitását illetőleg. A szervnek működése által feltételezett anyagcsere tehát a különböző egykorú individuumoknál egyenlő lesz ugyan qualitative, de nem egyszersmind quantitative is, nem pedig azon nagyfokú individuális eltérések folytán, melyek a különböző egyének szervezete s az egyes szervek műkö­désének mértéke között minden egyes esetben általában véve fennállanak. Különösen előtérbe fog ez lépni az újszülöttek physiologiai működésénél, a­hol az egyes szervek működése s a működés által keltett anyagcsere folytán előálló végső productum oly sok az újszülött szervezetén részben kívül álló hatányoktól van befolyásolva. így, hogy konkrét pél­dával éljek, két teljesen egyenlő korú és egyenlő fejlettségű újszülött különböző mennyiségű vizeletet fog üríteni a szerint, a mint az általuk felvett táplálék qualitative avagy quan­titative különböző; a szerint, a mint az áthasonítás foka egyik vagy másik esetben más és más. Világos tehát, hogy a szervezettel kapcsolatos physiologiai működésekre nézve olyan általános érvényű szabályt, a­mely minden egyes esetre pontosan alkalmazható legyen, felállítani lehetetlen; kény­telenek vagyunk tehát egy és ugyanazon physiologiai folya­matot számos individuumon megfigyelni, megfigyeléseinkből a közös vonásokat kiemelni, a nem közös vonásokat alap­okaikra visszavezetni, s így fogjuk nyerni az előbbiekből a physiologiai törvényeket, az utóbbiakból pedig az e törvé­nyektől eltérő kivételeket. Önként következik pedig az előre­­bocsátottakból, hogy az ily alapon felállított physiologiai szabályok annál kihatóbb érvényességűek lesznek, minél szá­mosabb megfigyelésen alapulnak, mert csak így fogunk az összes megfigyelések átlagos eredményéből egy oly általános jellegű szabályt felállíthatni, mely nagyban és egészben majd­nem minden egyes esetre reáillik. Egy-két esetben végzett s minden rendszerességet mel­282

Next