Klein Gyula: Vizsgálatok a növénylevelek rendellenességeiről (Értekezések a természettudományok köréből, 22/8., 1892)

2 KLEIN GYULA: még olyan alacsony színvonalon áll, hogy tulajdonképen nem is nevezhető tudománynak.1) A növényi rendellenességek a Goethe-féle átalakulás tanának kiinduló pontját és főtámaszát alkotván, azzal nyertek nagyobb fontosságot, hogy azokat e tan értelmében arra használták fel, hogy a növényrészek morphológiai je­lentőségét határozzák meg. S e tekintetben kivált az elzöl­­dült virágok játszottak sokáig nagy szerepet, a­mennyiben ezekből a virágrészek és különösen a magrügyek alaktani jelentőségét és természetét iparkodtak kideríteni. Ez irány, mely gyakran egészen értéktelen spekulácziókká fajult el, meglehetősen nagy irodalmat létesített, a­melyben az elzöldült virágokat olyan képződményeknek magasztalják, a­melyek a magrügyek valódi természetére nézve a legbizto­sabb fölvilágosítást nyújtanak. Pedig, ha ily virágokban a magrügyeket pontosan megfigyeljük, azt találjuk, hogy ezek­ben gyakran a jellemző és fontos részek nincsenek is ki­fejlődve, s az elzöldült magrügyek inkább mint nyomorék, beteges képződmények jelenkeznek, a­melyekből a rendes állapotra következtetni a tudomány szempontjából meg nem engedhető. E felfogás helyességét különben Peyritseh 2) egy újabbi dolgozata is igazolja, a­melyben kísérleti úton ki van mutatva, hogy némely Aramis-fajoknál a virágok elzöl­­dülését levéltetvek idézik elő, így tehát valóban beteges képződmények, melyek ennélfogva nem is lehetnek morpho­logiai útmutatók, a­milyenekül eddig oly gyakran szere­peltek. Ezzel a teratológiának egy ferde iránya véget ért, a­mi a növénytan ez ágának helyes irányban való fejlődésére nézve mindenesetre kedvező befolyással lesz, annál is in­kább, minthogy legújabban a Goethe-féle idealisztikus átala­kulás tanának helyébe a növénytest alakulásának mate­­rialisztikus felfogása lépett, így Sachsl­­a »Stoff und Form ’) Lásd: Udo Dämmer. Handbuch für Pflanzensammler 1891. 104. old. 2) Lásd: Pringsheim. Jahrbücher f. wissenschaftliche Botanik XIII. köt. 1 — 23. old. 3) Arbeiten des bot. Instituts in Würzburg. II. köt. 452. old.

Next