Zimányi Károly: A kőzetalkotó ásványok fő fénytörési együtthatói nátriumvénynél (Értekezések a természettudományok köréből, 23/2., 1893)

­­ZMÁNYI KÁROLY. Elvitázhatlanul legpontosabb a meghatározás egy orien­tált prisma segélyével, a fénysugár deviatiójának mérése által. Ez esetben mindig teljesen átlátszó, lehetőleg nagy kristályokra van szükség, a­melyekből a prismának a meg­felelő orientálással, tökéletesen sima lapokkal kell csiszolva lennie. A meghatározások menetei a különböző folyóiratok és physikai tankönyveken kívül még Mallard, Liebisch és Groth kristálytanaiban részletesen vannak leírva, de Chaulnes 7) h­erczeg módszerével távolról sem érhet­jük el azt a pontosságot, mint a prismával. Használható­sága ismét abban áll, hogy apró, átlátszó lemezkéknél alkal­mazhatjuk, de másrészt ezek vastagságának megmérése bajos. Bertin, 2) Bauer 3) v. Lasaulx 4) és Sorbi H. Cl. 5) ez eljárást tökéletesítve és kissé módosítva, a kőzetelegyrészek tör. együtthatóinak megállapításánál használták. Legújabban Hecht 6) szintén foglalkozott e tárgygyal. A totalreflexió tüneményét már Keppler óta ismer­jük, első magyarázatát pedig Newton adta. A jelen század elején Laplace 7) ajánlotta először a totalreflexiót a tör. együtthatók meghatározására ; kevéssel ez után Wollaston 8) ugyancsak ilyen irányban tett méréseket, ő volt egyszers­mind az első, a­ki a kristályoptikában a totalreflexiót érté­kesítette. Ezenkívül még egy sokkal fontosabb czélt tűzött ki magának vizsgálatainál, t. i. a kettős sugártörés törvé­nyeinek kísérleti igazolását. E végből a kettős sugártörésű kristályok hullámfelületét (Wellenfläche ; surface de l’onde, surface des ondes lumineuses, F­résnel ; surface of ray velocities, Hamilton ; Strahlenfläche, Liebisch.) az észlelések alapján kellett megszerkeszteni , a mire nem elég csupán az Ь Mémoires de ГАс. de Sei. 1767. 2) Ann. ebem. et phys. (3 s.) 1849. 26 288. 3) Monatsber. d. Ak. Berlin. 1877. 698. 4) Zeitschr. f. Kryst. 1878. 2. 271. 5) Miner. Magazin. 1878. 2. 1. és 103; Transact, of. the. В. Mier. Soc. vol. I. e) N. Jahrb. f. Min. 1889. 6. Beib. 258. 7) Traité de mécanique céleste. 1800. 4. 241. s) On the oblique reflection of Iceland Crystal. Philosophical Transactions. 1802. 92. (2). 365 — 381.

Next