Fabinyi Rudolf: Stereochemiai tanulmányok (Értekezések a természettudományok köréből, 23/3., 1894)
2 FABINYI RUDOLF, él ugyanannyi fokkal, a hány fokkal a másik azt balra téríti. A legelső példák egyikét a Borkősay kétfélesége adta. Pasteur e tünemény okáról az 1860-ban »Recherches sur la dissymétrie moléculaire des produits organiques naturels«*) czímen megjelent munkájában oda nyilatkozik, hogy föl kell vennünk, hogy ezeknek a testeknek a molekuláiban, az atomok egymással meg nem egyező, nem symmetriás térbeli elrendezésben vannak. »Les atomes de l’acide (tartrique) droit sont-ils groupés suivant les spires d’un hélice dextrorsum, ou placés aux sommets d’un tétraèdre irrégulier, ou disposés suivant tel ou tel assemblage dissymmétrique déterminé? Nous ne sauvions répondre à ces questions. Mais ce qui ne peut être l’objet d’un doute, c’est qu’ il y a groupement des atomes suivant un ordre dissymmétrique à image non-superposable. Ce qui n’est pas moins certain, c’est que les atomes de l'acide gauche réalisent précisément le groupement dissymmétrique inverse de celui-ci.« Hogy a polározott fény síkja eltérítésének okát az oldott állapotban levő anyagok egyes molekuláinak szerkezetében kell keresni, és nem mint a szilárd testek hasonló tulajdonságát, a kész molekulák kölcsönös elrendeződésében, arra Pasteurt Biot észlelései jogosították, aki már 1817-ben kimutatta volt azt, hogy a terpentinolaj gőzalakban is optikai aktívsággal bír, tehát azon halmazállapotban, amelyben a molekulák bizonyos határozott elrendezéséről szó sem lehet. 1864-ben Gernet, Biot kísérleteit ismételvén, ugyanazon eredményre jött, sőt a kámforral is kimutatta, hogy e test a gőzén keresztül menő polározott fényt szintén elhajlítja és pedig ugyanazon irányban és relative ugyanakkora mérvben, mint szilárd állapotában. Pasteurnak ezen tüneményre vonatkozó felfogása azonban hosszú ideig elszigetelten magára maradt, mégpedig leginkább azon oknál fogva, hogy a borkősavak optikai isomériájához hasonló eseteknek száma csak igen lassan gyarapodott, miglen a gyorsan sok százra növekedő új l) Leçons professées en 1860. Paris, 1861. pag. 25.