Figyelő, 1875. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-03 / 1. szám
MEGJELENIK minden VASÁRNAP. Előfizetési dij s Egész évre . . . 8 fiz. fél évre .... 4 „ Évnegyedre . . . 2 „. ÉVFOLYAM. FIGYELŐ. IRODALMI, SZÉPMŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: SZANA TAMÁS. SZERKESZTŐSÉG : Bástya-utca 18. szám. I. emelet Kiadó-hivatal : AIGNER LAJOS BUJDAPEST, 1875. JANUÁRIUS 3. 1. SZÁM. könyvkereskedésében, váci utca 18. szám. TARTALOM : Az uj évben. György A. — Accentus.Brassai.— Műköltészetünk a külföld előtt. Aigner L.— A képzőművészeti társulat tárlata. — Hazai irodalom. — Lapszemle. — Nemzeti színház. — Rövid szemle. AZ ÚJ ÉVBEN. A lefolyt év szépirodalmunkra nézve határozottan kevésbbé jelentékeny műveket hozott létre, mint az irodalom más ágaiban. Különösen az eredeti művek úgy számra mint jelentőségre nézve sokkal csekélyebbek, mint a legközelebb múlt években. Mindamellett láthattunk a múlt év alatt néhány oly tüneményt, melyből szépirodalmunknak, ha nem is teljes felvirágzását, legalább némi tekintetben előhaladását remélenünk lehet. Egyik jele az időknek az irodalom decentralizációjára vonatkozó törekvés. E törekvés két irányban indult meg egyrészt a fővárosban az ifjabb nemzedék részéről, másrészt a vidéken, hol egyes tehetségesebb író magát a főváros szellemi túlsúlya alól emancipálni megkisérlette. Az ifjabb nemzedék emancipationális törekvése az írók és művészek társaságának alapítása óta kezd határozottabb lenni. Az idősebb nemzedék, mely a szépirodalomnak jelentékenyebb részét monopóliumként űzte, az akadémiában, Kisfaludy-társaságban sőt a színháznál is apró csatározásokban veszteséget szenvedett az ifjak ellenében s a Petőfi-diszkiadás alkalmával a két piac küzdelme csaknem országos fontosságúvá lett. Az akadémiai kör, mely az idősebb uralkodó nemzedék befolyása alatt áll, mindeddig csak egy téren igyekezett reformokat létesíteni: a nyelvújítás terén, mely működésben az ifjabb nemzedék által is tevékenyen pártfogoltatik. Az irodalom decentralizációja végett folytatott küzdelmek hatását különben még kevéssé lehet érezni s az uralkodó párt befolyását egyedül a humorisztikus lapok gyengítették jelentékenyen, mely lapok pár év óta az irodalommal s általában a társadalmi kérdésekkel ismét kezdenek foglalkozni. A vidéki irodalmi körök emancipatiója még kevésbbé történt közvetlenül s öntudatosan, habár egyesek, élőkön Rádl Ödönnel, ezen reformot már évek óta sürgetik. Hatalmas lendületet nyert a decentralisatió a vidéki múzeumok létesülése által. A kassai múzeum csaknem oly élénk irodalmi mozgalmat támasztott e kis városban, mint Kolozsvárt az egyetem felállítása, mely utóbbi helyen jellemzőleg ismét nem a tanárok mint ilyenek, hanem a muzeumegylet tagjai s ezen egylet közlönye képezik a tudományos irodalom központját. A vidéki múzeumok alakulása különben mondhatni csak a jövő évre van legtöbb helyi kilátásban s igy a mozgalom szépirodalmi hatása még biztosan nem körvonalazható. Nagyon valószínű, hogy e múzeumokkal együtt a népszerű felolvasások s nyilvános emlékünnepélyek egybe kapcsoltatnak s hogy igy oly, a vidéki irodalom jelen helyzetével egyátalában meg nem egyeztethető szétforgácsolása az erőknek, mint pl. Pozsonyban egy tisztán irodalmi testület: a Toldy-kör alakulása jövőben el leend kerülve. A vidéki irodalmi körök decentralisatiója a fővárosival szemközt jelentékenyen emelkedett meg Lukács Ödön azon indítványa által, hogy egy külön hírlapírói egyesület alakíttassák s emelkedett különösen azon okból, miután a fővárosi hírlapírók ezen egylet szükségességét nem érezve az indítvány iránt nagy részt teljes közönyösséget tanúsítottak, mely eljárás néhány vidékinek alkalmat adott