A Földgömb 1. (1929-1930)
1929 / 1. szám - Kiss Lajos: A Nyírvíz
A FÖLDGÖMB liter is jött, egy nap 6 litertől 6, sőt 12 liter nyírvíz is kifolyt a nyírfából. Mágocsy—Dietz Sándor szerint 8 nap alatt 36 liter folyik, ő is megjegyzi, hogy a folyadék naponkénti mennyisége változó. A nyírfavizet felfogó edény a fa tövében állott, ha magasabban vágták meg, úgyszintén az ágaknál, a fatörzséhez kötötték a felfogó edényt, mely rendesen cserépedény, vagy üvegpalack volt. A lékből a nedvet kanállal szedték ki, vagy nádcsövön és szalmaszálon szívták ki, akik mindjárt fel is élvezték. Alkalmas üvegedényből egyszerűen kiitták. Azonnal élvezve édes ízű, gyengén cukrozott vízhez hasonló. Az üreget képező tékából csatornán, vagy faszilánkon folyt az edénybe. Ahol sok nyírfa volt, üvegpalackokba, vagy hordókba gyűjtötték, 8—10 napig állani hagyták. Hűvös helyen, pincében két évig is meg volt változás nélkül. Gyűjtötték hordóba borseprűre is s ezen kiforrt. De megerjedt magától is, amikor csípős ízű, mint az erős szódavíz. Néha széjjellökte az üvegpalackot. Ma már nem tudják, milyen eljárást végeztek vele, ha bort, vagy sört készítettek belőle. A kikanalazott és kifolyt vizet hűsítő, üdítő italul használták. Ma gyerekek isszák édes ízéért, felnőttek szomjúság csillapítására. De orvosságnak is itták. Általános vélemény szerint mellbajosoknak köhögés, heptika ellen igen jó. Szemorvosságnak megyeszerte használták. Majoros Demeter 70 éves nyírábrányi lakosnak is attól gyógyult meg a szeme. Állítása szerint, akinek véres volt a szeme, nyírvizes ruhával borogatták. Használták még gyomorbajosok, nemibetegek és szépítőszemek a nők, különösen szeplő ellen. Ecetet is készítettek belőle. Tóth Imre napszámos bemondása szerint Tasson a földesúr borba használta ásványvíz helyett. Egy ember egy nap 2—3 litert is elhasznált italul, annyit ivott mindenki, amennyi jól esett. Azzal tartják, hogy nagyobb mennyiségben élvezve, káros volt az egészségre. Péchy Gyula nyug árvaszéki elnök közlése szerint az 1850-es 60-as években bor gyanánt itták. Palackokba szedték ; sokszor megtörtént, hogy forrás közben szétlökte az üveget. Hogy készítettek a nyírvízből bort, sört, mai öregek már nem tudják. Nyírbátorból van ugyan adat, hogy ott kis mennyiségben bort készítettek a nyírvízből, készítésük módját azonban ott se ismerik. Arra sem emlékeznek határozottan, hogy hordóba szedték volna a nyírvizet, ha csak egyes gazdag emberek nem cselekedtek. Egyedül az encsencsi öreg tanító emlékezik, hogy 1840— 50-es években hordóba szedték a nyírvizet, mit ő maga is megtett saját céljára. Arról mégis beszélnek, hogy régenfaluról-falura vitték tavasszal. Hogy ez így volt, tanúsítja írásom elején említett Petrikovics Pál evang.tanító előadása, továbbá a vármegyei levéltárnak egyik tanúkihallgatási jegyzőkönyve, ahol is 1764 okt. 6-án Diószegi Mihály komorói ref. lelkész vallomása így van feljegyezve : „tulajdon Somossy Mihály szájából hallotta Tanú Uram, hogy mondotta volna egy alkalmatossággal este, felégetném Ormós Dániel földesurat, mert most a szél is jól fújna, de haragszom reá és tudja, hogy haragosa vagyok és ha megégne, gyanúra is megfogatna, hanem majd kimegyek a Mándoki ligetre, beverem a Nyír Vizes hordója fenekét, a Dongáit pedig felégetem, csak azt, fogja gondolni, hogy ellopták, az mint is kiment maga, de nem cselekedte, amint megmondta azért, hogy a Nyír Vizes hordóknál levő Cigány legény nem alut volna, hanem visszajővén, Tóth András komorói legényt kérte, hogy mondaná meg, hogy hol volnának a hordók, de amint Tanú Uramnak mondotta, féltvén magát is a veszedelemtől, meg nem mondotta, hanem azzal ámította Somossy Mihályt, hogy a Műveltség könyvtára. Az élők világa. Mágocsy-Dietz Sándor: A növények életfolyamatai. 252. 1.