Föld és Ég, 1984 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
A Maláj-félszigetet az i. e. III. és II. évezredben népesítették be a Dél-Kínából származó szemang, szenoi és dzsakun törzsek. Az i. sz. Vili – XIII. században Srivadzsaja és Madzsapahit szumátrai fejedelemségek terjesztették ki hatalmukat Malájföldre. A kedvező közlekedésföldrajzi adottságokat kihasználva több nagy forgalmú kereskedelmi központot alapítottak. Közülük kiemelkedő szerephez jutott Melaka, (Malakka), mely a XIV—XV. században élte virágkorát. Ekkor vált uralkodó vallássá az iszlám. A melakai szultanátust 1511-ben Alfonso d' Albuquerque vezetésével a portugálok hódították meg, akiket 1641-ben a hollandok váltottak fel. A maláj szultánok az európai gyarmatosítókkal szemben hosszú évszázadokon át folytatták a küzdelmet. A hollandoknak sikerült elsőként az egész félszigetet ellenőrzésük alá vonni. A XVIII. század végén jelentek meg az angolok, s több évtizedes harc után Hollandia az 1824. március 17-én megkötött londoni szerződésben véglegesen lemondott az országról Nagy-Britannia javára. A brit gyarmatosítók érdekei diktálták az ónérc nagymértékű kitermelését, s ők honosították meg az ültetvényes gazdálkodást, melynek napjainkban is világgazdasági jelentőségű terméke a gumi. 1941—42-ben az ország japán megszállás alá került. A világháború befejezése után 1948- ban brit protektorátusként létrejött a Maláj Államszövetség. A földrajzi helyzetét tekintve Délkelet-Ázsia központi részén fekvő gyors ütemben fejlődő ASEAN-országot az idegenforgalmi prospektusok trópusi paradicsomnak, tündérek földjének nevezik. Kevés hazánkfiának van módja személyes tapasztalatokat szerezni erről az érdekes országról. A tekintélyes földrajzi távolság önmagában nem jelentene leküzdhetetlen akadályt, de a beutazási engedély megszerzésének adminisztratív nehézségei csaknem leeresztett sorompóként zárják el az utat a szocialista országok állampolgárai előtt. Egyes tartományokat még a nyugati turisták sem látogathatnak az időnként fellángoló, maoista befolyás alatt álló gerillák akciói miatt. E cikk szerzőjének abban a szerencsés helyzetben volt része, hogy a Maláj-félszigeten és Észak-Kalimantánon 1981-ben tett utazásai során alkalma nyílt saját benyomásokat szerezni az ón és a gumi földjéről és lakóiról. Egy ország megismerésében az első találkozás pillanatai mindig meghatározó, emlékezetes eseményként raktározódnak el az emberben. Ilyen sokáig maradandó élmény számomra, amikor az Indiai-óceán párás horizontján halványan kirajzolódtak Penang szigetének opáloskék hegycsúcsai. Amint hajónk közelebb ért, úgy váltak élesebbé a kontúrvonalak. A lenyugvó trópusi nap vörös fénye pompás színjátékot varázsolt a látóhatárra. A természet izzón vibráló esti díszletei az Egyenlítő közelében nem *ASEAN-országok: Délkelet-Ázsia öt országa - Fülöp-szigetek, Indonézia, Malaysia, Szingapúr és Thaiföld - 1967-ben megalakította a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szervezetét, angol rövidítéssel az Asean-t (Association of South-East Asian Nations). A szervezet meghirdetett célja a tagországok gazdasági és kulturális együttműködésének fejlesztése volt. Az utóbbi években azonban előtérbe kerültek a külpolitikai és katonai célok összehangolására irányuló törekvések. Az ón és a kaucsuk földjén I A Maláj-félsziget A Batu Caves toronykarsztja 2