Föld és Ég, 1984 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

A Maláj-félszigetet az i. e. III. és II. évezredben népesí­tették be a Dél-Kínából szár­mazó szemang, szenoi és dzsa­­kun törzsek. Az i. sz. Vili – XIII. században Srivadzsaja és Madzsapahit szumátrai fejede­lemségek terjesztették ki hatal­mukat Malájföldre. A kedvező közlekedésföldrajzi adottságo­kat kihasználva több nagy for­galmú kereskedelmi központot alapítottak. Közülük kiemelke­dő szerephez jutott Melaka, (Malakka), mely a XIV—XV. században élte virágkorát. Ek­kor vált uralkodó vallássá az iszlám. A melakai szultanátust 1511-ben Alfonso d' Albu­querque vezetésével a portugá­lok hódították meg, akiket 1641-ben a hollandok váltottak fel. A maláj szultánok az euró­pai gyarmatosítókkal szemben hosszú évszázadokon át foly­tatták a küzdelmet. A hol­landoknak sikerült elsőként az egész félszigetet ellenőrzésük alá vonni. A XVIII. század végén jelentek meg az angolok, s több évtizedes harc után Hollandia az 1824. március 17-én megkötött londoni szer­ződésben véglegesen lemondott az országról Nagy-Britannia ja­vára. A brit gyarmatosítók ér­dekei diktálták az ónérc nagy­mértékű kitermelését, s ők honosították meg az ültetvé­nyes gazdálkodást, melynek napjainkban is világgazdasági jelentőségű terméke a gumi. 1941—42-ben az ország japán megszállás alá került. A világ­háború befejezése után 1948- ban brit protektorátusként lét­rejött a Maláj Államszövetség. A földrajzi helyzetét tekint­ve Délkelet-Ázsia közpon­ti részén fekvő gyors ütemben fejlődő ASEAN-országot­ az idegenforgalmi prospektusok trópusi paradicsomnak, tündé­rek földjének nevezik. Kevés hazánkfiának van módja sze­mélyes tapasztalatokat szerezni erről az érdekes országról. A tekintélyes földrajzi távolság önmagában nem jelentene le­küzdhetetlen akadályt, de a be­utazási engedély megszerzésé­nek adminisztratív nehézségei csaknem leeresztett sorompó­ként zárják el az utat a szocia­lista országok állampolgárai előtt. Egyes tartományokat még a nyugati turisták sem látogathatnak az időnként fel­lángoló, maoista befolyás alatt álló gerillák akciói miatt. E cikk szerzőjének abban a sze­rencsés helyzetben volt része, hogy a Maláj-félszigeten és Észak-Kalimantánon 1981-ben tett utazásai során alkalma nyílt saját benyomásokat sze­rezni az ón és a gumi földjé­ről és lakóiról. Egy ország megismerésében az első találkozás pillanatai mindig meghatározó, emléke­zetes eseményként raktározód­nak el az emberben. Ilyen sokáig maradandó élmény szá­momra, amikor az Indiai-óceán párás horizontján halványan ki­rajzolódtak Penang szigetének opáloskék hegycsúcsai. Amint hajónk közelebb ért, úgy vál­tak élesebbé a kontúrvonalak. A lenyugvó trópusi nap vörös fénye pompás színjátékot vará­zsolt a látóhatárra. A termé­szet izzón vibráló esti díszle­tei az Egyenlítő közelében nem *ASEAN-országok: Délkelet-Ázsia öt országa - Fülöp-szigetek, Indo­nézia, Malaysia, Szingapúr és Thai­föld - 1967-ben megalakította a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szerveze­tét, angol rövidítéssel az Asean-t (Association of South-East Asian Nations). A szervezet meghirdetett célja a tagországok gazdasági és kul­turális együttműködésének fejlesz­tése volt. Az utóbbi években azon­ban előtérbe kerültek a külpoli­tikai és katonai célok összehango­lására irányuló törekvések. Az ón és a kaucsuk földjén I A Maláj-félsziget A Batu Caves toronykarsztja 2

Next