Garasos Tár. Közhasznu esmereteket terjesztő lapok. 1834
1. szám
Garasos Tár. Ellenben ha nyugotnak van a’ naptól és feléje törekszik , ekkor a’ fényesség farok gyanánt követi a’ magot, az üstökösnek neve pedig farkas bolygó, vagy farkas üstökös csillag, a millyen a’ mi képünkön a’ bal üstökös a’ szél malom fölött, boszú vékony farkával. Ha pedig az üstökös csillag és a’ nap egészen által ellenben vágynak egymással, azaz, ha a’ föld épen köztök van, — akkor a’ fényes lgállomány a’ mag mögött van, belőle kevés látszik meg, az pedig köröskörén a’ magnak, üstök vagy jobban haj gyanánt. És ez mondatik csupán üstökös csillagnak vagy hajas bolygónak, hajas üstökösnek. Rajzolatunkon illyen a’ középső üstökös. Az 1804- diki üstökös csillag szép példáját mutatá ez utolsó fajnak. Egészen gőz és köd-idomi volt minden lázAz üstökös csillagok teste a’ bujdosókéhoz hasonlónak látszik a’ fényre(fénybirányra) és idomra vagy is formára nézve. Átmérőjük jókora : igy az 1798-iki üstökös magva 11 league-nyi átmérővel birt, az 1811 ki nagy üstökösnek átmérője pedig 1089 leaguet tett. Az üstök vagy fark annál szélesebb lesz minél távolabb van a’ testtül, ’s néha iszonyú hoszaságu. Az 1811 ki üstökös farka 25 foknyi volt, az 1610-kié 90 foknyi, az 1769-kié pedig 97 foknyi, és mint Arago mondja, ezen két utolsó a’ fej fölött a' zenitig ért volna farkával, mikor a’ testük a’ láthatáron alul állott, — ’s következésképen az ég boltjának felét átfogták volna. Némelly üstökösök (bolygók) minden üstök vagy fark nélkül is láttattak. Az üstökösök a’nap körül bolyonganak, hanem igen rendetlen oválokban (tojás-kör-idomú után), és időszakaszonként viszsza térnek. Mozgásoknak sebessége iszonyú, és annál nagyobb, minél inkáb közelít az üstökös a’ naphoz. — De igen keveset mondhatni azon okrul, melly a’ bolygók üstökét ható mag vagy szik nélkül, és ama híres franczia csillagvisgáló, Arago szerint, ki ezt igen ügyesen és tudósan visgálá meg, mintegy 2000 league*) általmérővel, diameterrel, bir. Méltán lehete kételkedni, ha vagyon volt e merő kemény teste , magva, ezen gőz és ködidomu tüneménynek, mivel a’ csillagokat meg lehete rajta keresztül látni, — a’ mi az igazán merő testeken által nem történhetik. Herschel csillagvisgáló 1795ben egy hatodik nagyságú vagy inkáb kicsinségü csillagot láta meg egy üstökös közepén keresztül ’s ezen csetrül több csillagvisgáló is emlékezik. De az általános vélemény az marad, hogy az üstökösök teste merő, minthogy más csillagvisgálók csillagfogyatkozást vettek általos észre szük. Némellyek az üstökös gőzkörének mondják azt, melly a’ nap közéletén a’ nedvek gőzbeszálása miatt igen nagyra növekszik, ha pedig az üstökös meszsze ment el a’ naptól, a’ gőz merőbb idomokba fagy, a’ test lélé lehull, sőt maggá válni látszik. Innét a’ naptól meszsze lévő üstökösök magva mindig nagyobb mint mikor a’hoz közel esnek.• A’ közvélekedés hevítő és melegítő erőt tulajdonít az üstökösöknek, a’mit azonban a’szoros figyelés nem bizonyított be. Mások tengert apasztó és dagasztó hatalmat adnak nekik, de az 1811-i üstökösnél igen pontos visgálások és figyelések tetettek, és az üstökösnek épen legkevesebb behatása nem véteték észre a’ tenger vizének emelkedésére vagy apadására. (A’tenger apadása és dagadása, a’ mint tudva van , a’ holdjárással van legszorosabb egybe köttetésijén). Az üstökösöknek a levegőbeli változások Üstökös vagy bolygó csillagok. *) League portugailus mérföld, 20 megy egy fokára az egyenlítőnek — és így kisebb a’ német mérföldnél.