Garasos Tár. Közhasznu esmereteket terjesztő lapok. 1834

1. szám

G­a­r­a­s­o­s Tár. Ellenben ha nyugotnak van a’ naptól és feléje tö­rekszik , ekkor a’ fényesség­ farok gyanánt követi a’ magot, az üstökösnek neve pedig­ farkas bolygó, vagy farkas üstökös csillag, a millyen a’ mi képün­kön a’ bal üstökös a’ szél malom fölött, boszú vé­kony farkával. Ha pedig az üstökös csillag és a’ nap egészen által ellenben vágynak egym­ással, azaz, ha a’ föld épen köztök van, — akkor a’ fényes l­­gállo­­mány a’ mag mögött van, belőle kevés látszik meg, az pedig köröskörén a’ magnak, üstök vagy jobban haj gyanánt. És ez mondatik csupán üstökös csil­lagnak vagy hajas bolygónak, hajas üstökösnek. Rajzolatunkon illyen a’ középső üstökös. Az 1804- diki üstökös csillag szép példáját mutatá ez utolsó fajnak. Egészen gőz és köd-idomi volt minden láz­Az üstökös csillagok teste a’ bujdosókéhoz ha­sonlónak látszik a’ fényre­­(fénybirányra) és idomra vagy is formára nézve. Átmérőjük jókora : igy az 1798-iki üstökös magva 11 league-nyi át­mérővel birt, az 1811 ki nagy üstökösnek át­mérője pedig 1089 lea­­guet tett. Az üstök vagy fark annál szélesebb lesz minél távolabb van a’ testtül, ’s néha iszonyú hosza­­ságu. Az 1811 ki üstökös farka 25 foknyi volt, az 161­0-kié 90 foknyi, az 1769-kié pedig 97 foknyi, és mint Arago mondja, ezen két utolsó a’ fej fölött a' zenitig ért volna farkával, mikor a’ testük a’ láthatá­ron alul állott, — ’s következésképen az ég boltjá­nak felét á­tfogták volna. Némelly üstökösök (boly­gók) minden üstök vagy fark nélkül is láttattak. Az üstökösök a’nap körül bolyonganak, hanem igen rendetlen oválokban (tojás-kör-idomú után), és időszakaszonként viszsza térnek. Mozgásoknak se­bessége iszonyú, és annál nagyobb, minél inkáb kö­zelít az üstökös a’ naphoz. —­ De igen keveset mondhatni azon okrul, melly a’ bolygók üstökét ható mag vagy szik nélkül, és ama híres franczia csillagvisgáló, Arago szerint, ki ezt igen ügyesen és tudósan visgálá meg, mintegy 2000 league*) általmé­­rővel, diameterrel, bir. Méltán lehete kételkedni, ha vagyon volt e merő kemény teste , magva, ezen gőz és ködidomu tüneménynek, mivel a’ csillagokat meg lehete rajta keresztül látni, — a’ mi az igazán merő testeken által nem történhetik. Herschel csil­lagvisgáló 1795ben egy hatodik nagyságú vagy in­­káb kicsinségü csillagot láta meg egy üstökös köze­pén keresztül ’s ezen csetrül több csillagvisgáló is emlékezik. De az általános vélemény az marad, hogy az üstökösök teste merő, minthogy más csillagvisgálók csillagfogyatkozást vettek általos észre­ szük­. Némellyek az üstökös gőzkörének mondják azt, melly a’ nap közéletén a’ nedvek gőzbeszálása miatt igen nagyra növekszik, ha pedig az üstökös meszsze ment el a’ naptól, a’ gőz merőbb idomokba fagy, a’ test lélé lehull, sőt maggá válni látszik. Innét a’ naptól meszsze lévő üstökösök magva min­dig nagyobb mint mikor a’hoz közel esnek.­­• A’ köz­vélekedés hevítő és melegítő erőt tulajdonít az üstökösöknek, a’mit azonban a’szoros figyelés nem bizonyított be. Mások tengert apasztó és dagasztó hatalmat adnak nekik, de az 1811-i üstökösnél igen pontos visgálások és figyelések tetettek, és az üstö­kösnek épen legkevesebb behatása nem véteték észre a’ tenger vizének­ emelkedésére vagy apadá­sára. (A’tenger apadása és dagadása, a’ mint tudva van , a’ holdjárással van legszorosabb egybe kötte­tésijén). Az üstökösöknek a levegőbeli változások­ Üstökös vagy bolygó csillagok. *) League portugailus mérföld, 20 megy egy fokára az egyenlítőnek — és így kisebb a’ német mérföldnél.

Next