Index Ethnographicus 9. (1964)
1964 - Regdon Rezsőné: Cs.Sebetyén Károly irodalmi munkássága
Másodéves főiskolai hallgató volt, amikor tanára Schulek Frigyes rajzólónak alkalmazta építési irodájában.Ezt az állását egészen a főiskola befejezéséig meg is tartotta és tanulmányai költségeit így most már saját erőből fedezhette. A Schulek építési irodájában töltött évek alatt jegyezte el magát egyik későbbi fő kutatási területével, az építészettel és építészettörténettel. Ebben az időben építette Schulek Frigyes a Halászbástyát és fejezte be a Mátyás templom átépítését.Mint háromkötetes kéziratos életrajzából® tudjuk, a Szent István szobor talapzatának műhelyrajzát Cs.Sebestyén Károly készítette. Része volt a Mátyás templom északi mellékhajójában lévő kápolna tervezésében is, ahol III. Bála király síremléke van elhelyezve: "... Minden darab részletrajzát és műhelyrajzát én készítettem, a szarkofágot, a baldachint, a falon levő felirásos táblákat, azokon a betűket én rajzoltam. Az egészet elzáró vas rácsozatot én terveztem, a címereket én festettem." A főiskola befejezése után Pancsovára került rajztanárnak a polgári iskolához, de innen két hónap múlva, 1898- ban Szegedre helyezték át a II. sz. állami polgári fiúiskolához. Ebben az iskolában tanított 1919-ig, amikor a Szegedi Városi Múzeumhoz osztották be szolgálattételre. A néprajzzal és általában a tudománnyal való kapcsolata ennél jóval korábbi keletű. Már 1905-ben, amikor a szegedi múzeum jelentős államsegélyt kapott néprajzi gyűjteményének felállítására. Semayer Vilibald, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának igazgatója,a Közgyűjtemények Felügyelőségéhez intézett beadványában azt javasolta, hogy Móra Ferenc és Szász Gyula múzeumi alkalmazottak mellett a tárgygyűjtés munkájába vonják be Cs.Sebestyén Károly szegedi rajztanár "néprajzi írót" is, ezt megelőzően azonban rendelték fel hármukat egy egyhónapos tanfolyamra Budapestre a Néprajzi Osztályra. Mint életrajzából tudjuk, így is történt: Cs.Sebestyén Károly még ugyanez év augusztusában Tömörkény Istvánnal - a szegedi Városi Múzeum és Somogyi Könyv