Kalauz - A közmiveltség és irodalom terén, 1864 (2. évfolyam 12-24., 1-6. szám)
1864-03-27 / 12. szám
KALAUZ A KÖZMIVELTSÉG ÉS IRODALOM TERÉN. (Megjelelt minden vasárnap.) Szerkesztőség és Kiadó-Hivatal (Nagyhid-utcza, redoute-épület), hová az előfizetési pénzek, valamint a lap szellemi és anyagi részét illető minden küldemények intézendők. — Bérmentetlenül csak ismert kéziratú levelek fogadtatnak el. Előfizetési ár*l Január—márczius végéig 2 frt. — Január—június végéig 4 frt. — Január—deczember végéig 8 frt. — Egyes számnak ára 20 kr. II-ik évfolyam. 12. szám. Pest, 1864. Márczius 27. Előfizetési feltételek a „KALAUZ“ jövő évnegyedes folyamára. April elejétül június végjéig 2 frt. ,, ff septemb. „ 4 ,, ff f, deczemb. „ 6 „ Teljes számú példányokkal még mindig szolgálunk a Kalauz szerkesztősége. Igénytelen vélemény a magy. tud. Akadémia jelen munkássága felöl. VI. A múlt alkalommal érintettük azon módot, a melyen nézetünk szerint a magyar Akadémia nemcsak szaktudósainknak hasznos szolgálatot tehetne, hanem hazai tudományos mozgalmainkat a külföld hasonló irányú haladásával kapcsolatba hozván, közöttünk és a többi mivelt népek közt azon kölcsönhatást is idézhetné elő, mely bennünket elszigetelt helyzetünkből a világ színterére képes volna hozni. — Azonban még többet is követelünk Akadémiánktól. A kiváltságok kora megszűnt nemcsak a társadalmi, hanem a tudományos élet terén is. A mai világ nem ismer többé oly tudományokat, melyek csak egyes szűk körökre szorítkoznának ; az újabb kor Aristotelesei nem tesznek külömbséget esotericus és exotericus tudományok közt. Az eleusi mysteriumok eltűntek s a miveltség nem egyes osztályok vagy kasztoknak, hanem az egész emberiségnek birtokává lett. A mai tudomány előtt nem létezik nemzetiségi, vallási, fajbeli különbség, annak hazája az egész világ, örököse az emberi szellem. Humboldt Sándor vezette ki a szaktudományt a világ színterére, hol mind nagyobb körökre terjedvén, napról napra fényesebb hódításokat tesz. Ha azelőtt a tudományos írók gondolataikat homályos, a nagyobb közönség előtt érthetetlen nyelvbe iparkodtak burkolni, a mai irodalomnak főtörekvése a népszerű irály. Amit ma csendes négy fala közt a búvár felfedez, az rövid idő alatt száz meg száz különböző után juthat a nagy közönség tudomására. Ha Liebig a növényi élet legelrejtettebb titkainak nyomára jön, ha Bunsennek sikerült a napsugár anyagi elemeit kipuhatolni stb. mindezt nem sokára Pesten is úgy megtudhatjuk, mint Stockholmban, Calcuttában mint Mexicóban. Csak a magyar tudományos Akadémia az, melynek dolgozatait s netaláni felfedezéseit Pesten kevesen, Stockholmban és Calcuttában pedig senki sem ismeri. — A magy. tudományos Akadémia nem törekszik népszerű módon hatni a népre. És mi mégis ezt követelnők tőle inkább, mint bármit mást. Mi kenyeret kivánunk az Akadémiától, nem köveket. Lépjen ki valahára elszigetelt rejtekéből, s vessen egy pillantást a népre. A külföld bővelkedik népszerű könyvtárakban; ott százezerenkint kelnek oly munkák, melyek a nem-szakemberekkel is iparkodnak megismertetni a szakemberek tudományát; —s hogy nálunk is a nép nemcsak huszárdalokat és naptárakat, hanem komolyabb olvasmányt is szeret, mutatják a „Vasárnapi Újság“ előfizetőinek ezrei. A mi népünk sem pária, az is mivelődésre képes, az is magasabb szellemi életfokra van teremtve. Ez azon tér, amelyen az Akadémia sokat, legtöbbet tehet, írasson vagy fordíttasson oly munkákat, melyek a nép anyagi és erkölcsi javát előmozdítani képesek ; írassa oly nyelvben, mely a nép előtt is érthető; s adja el oly áron, melyet a szegényebb ember is elbír, sőt osztogassa el ingyen a községek és testületek közt. Csak ekkor nem fognak az akadémiai nyomtatványok mindenfelé a porban heverni ; csak ekkor remélhetne kiadásaiból anyagi haszítot, s ha tán kárral dolgoznék is — úgy mint most, legalább használna a közügyek legfontosabbikának, a népmivelésnek. De mindezen feladatok megoldására oly erők lennének szükségesek, melyekkel talán az Akadémia jelenleg nem rendelkezik. Ha ez úgy van, amit fájdalom nem tagadhatunk, még azt is követeljük az Akadémiától, hogy ilyen erőket teremtsen. A franczia irodalomban hiányzott az újabb philosophia, kiküldték Cousin-t a német egyetemekre, s ez visszatérve segített a hiányon. Küldje ki az Akadémia a