Kalauz - A közmiveltség és irodalom terén, 1864 (2. évfolyam 12-24., 1-6. szám)

1864-03-27 / 12. szám

KALAUZ A KÖZMIVELTSÉG ÉS IRODALOM TERÉN. (Megjelelt minden vasárnap.) Szerkesztőség és Kiadó-Hivatal­ (Nagyhid-utcza, redoute-épület), hová az előfizetési pénzek, vala­mint a lap szellemi és anyagi részét illető minden küldemények intézendők. — Bérmentetlenül csak ismert kéziratú levelek fogadtatnak el. Előfizetési ár*­l Január—márczius végéig 2 frt. — Január—június végéig 4 frt. — Január—deczember végéig 8 frt. — Egyes számnak ára 20 kr. II-ik évfolyam. 12. szám. Pest, 1864. Márczius 27. Előfizetési feltételek a „KALAUZ“ jövő évnegyedes folyamára. April elejétül június végjéig 2 frt. ,, ff septem­b. „ 4 ,, ff f, deczemb. „ 6 „ Teljes számú példányokkal még mindig szolgálunk a Kalauz szerkesztősége. Igénytelen vélemény a m­agy. tud. Akadémia jelen munkássága felöl. VI. A múlt alkalommal érintettük azon módot, a me­lyen nézetünk szerint a magyar Akadémia nemcsak s­zaktudósainknak hasznos szolgálatot tehetne, hanem hazai tudományos mozgalmainkat a külföld ha­sonló irányú haladásával kapcsolatba hozván, közöt­tünk és a többi mivelt népek közt azon kölcsönhatást is idézhetné elő, mely bennünket elszigetelt helyzetünk­ből a világ színterére képes volna hozni. — Azonban még többet is követelünk Akadémiánktól. A kiváltsá­gok kora megszűnt nemcsak a társadalmi, hanem a tu­dományos élet terén is. A mai világ nem ismer többé oly tudományokat, melyek csak egyes szűk körökre szorítkoznának ; az újabb kor Aristotelesei nem tesznek külömbséget esotericus és exotericus tudományok közt. Az eleusi mysteriumok eltűntek s a miveltség nem egyes osztályok vagy kasztoknak, hanem az egész em­beriségnek birtokává lett. A mai tudomány előtt nem létezik nemzetiségi, vallási, fajbeli különbség, annak hazája az egész világ, örököse az emberi szellem. Hum­boldt Sándor vezette ki a szaktudományt a világ színterére, hol mind nagyobb körökre terjedvén, napról napra fényesebb hódításokat tesz. Ha azelőtt a tudomá­nyos írók gondolataikat homályos, a nagyobb közönség előtt érthetetlen nyelvbe iparkodtak burkolni, a mai irodalomnak főtörekvése a népszerű irály. A­mit ma csendes négy fala közt a búvár felfedez, az rövid idő alatt száz meg száz különböző után juthat a nagy kö­zönség tudomására. Ha Liebig a növényi élet legelrej­­tettebb titkainak nyomára jön, ha Bunsennek sikerült a napsugár anyagi elemeit kipuhatolni stb. mindezt nem sokára Pesten is úgy megtudhatjuk, mint Stock­holmban, Calcuttában mint Mexicóban. Csak a magyar tudományos Akadémia az, melynek dolgozatait s ne­­taláni felfedezéseit Pesten kevesen, Stockholmban és Calcuttában pedig senki sem ismeri. — A magy. tudo­mányos Akadémia nem törekszik népszerű módon hatni a népre. És mi mégis ezt követelnők tőle in­kább, mint bármit mást. Mi kenyeret kivánunk az Aka­démiától, nem köveket. Lépjen ki valahára elszige­telt rejtekéből, s vessen egy pillantást a népre. A külföld bővelkedik népszerű könyvtárakban; ott száz­­ezerenkint kelnek oly munkák, melyek a nem-szakem­berekkel is iparkodnak megismertetni a szakemberek tudományát; —­s hogy nálunk is a nép nemcsak huszár­dalokat és naptárakat, hanem komolyabb olvasmányt is szeret, mutatják a „Vasárnapi Újság“ előfizetőinek ezrei. A mi népünk sem pária, az is mivelődésre ké­pes, az is magasabb szellemi életfokra van teremtve. Ez azon tér, a­melyen az Akadémia sokat, legtöbbet tehet, írasson vagy fordíttasson oly munkákat, melyek a nép anyagi és erkölcsi javát előmozdítani képesek ; írassa oly nyelvben, mely a nép előtt is érthető; s adja el oly áron, melyet a szegényebb ember is elbír, sőt osztogassa el ingyen a községek és testületek közt. Csak ekkor nem fognak az akadémiai nyomtatványok mindenfelé a porban heverni ; csak ekkor remélhetne kiadásaiból anyagi haszítot, s ha tán kárral dolgoznék is — úgy mint most, legalább használna a közügyek legfontosabbikának, a népmivelésnek. De mindezen feladatok megoldására oly erők len­nének szükségesek, melyekkel talán az Akadémia jelenleg nem rendelkezik. Ha ez úgy van, a­mit fáj­dalom­­ nem tagadhatunk, még azt is követeljük az Akadémiától, hogy ilyen erőket teremtsen. A franczia irodalomban hiányzott az újabb philosophia, kiküldték Cousin-t a német egyetemekre, s ez vissza­térve segített a hiányon. Küldje ki az Akadémia a

Next