A Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 10. (1883)
1883 / 1. szám - ÉRTEKEZÉSEK - Hradszky József: Vándorlások a Szepességben = Wanderungen durch die Zips
m,acadeMI/T KÖNYVTÁRA/* I. Vándorlások a Szepességen. Németből Hradszley József után fordította: Villányi József. (Egy melléklettel) A mongolok betörése és a Menedék-kő (Lapis refugii) czímü értekezésünk kapcsán (Kárpátegyesület Évkönyve II. évfolyam. 1875. 121.) folytatjuk közútunkat tovább. Mostani czélunk „Szepesvár” és annak környéke. Csütörtökhelyről körülbelül 2 3/4 órányi távolságra éjszak felé fekszik Darócz, tótól Drávecz, németül Autz. A falucska 58 házat és 449 katholikus tótnyelvű lakost számlál.1) Határa 2105 katasztrális hold , magassága 041 m. Darócz ma egészen jelentéktelen hely. Oklevél szerint 1282. óta ismeretes, ezen időben László király a szász hitsz (Comes saxonum) Helias, Jordán fiának. 100 ezüst márkáért (400 ezüst forint) és fél arany márka (két arany forint) évi fizetés mellett hűbérűt adván.) Az említett okmányban „Dravetz“-nek neveztetett, a mi német szóval Autz (autzen, atzen,étetni) egyenlő, minthogy itt királyi sólymászok és madarászok laktak, a kik a vadászathoz a sólymokat szolgáltatták, és azok fiait etették.3) A felső szepesmegyeiek mai napjáig is „Slie Autz“-nak hívják e helyet. Történelmileg megállapíttatott az, miszerint Daróczon a Szt.Antalról nevezett keresztes vitézek 1288-ban már zárda és kórházzal bírtak.4) A kolostor alapítását Kokos mesternek tulajdonítják; ez t. fia volt a még most is virágzó Berzeviczy-családból származott Ricolfnak, ki Chydericus, Arnold gróf fiának megölése s különféle rablógyilkolás és zsarolás miatt bírói ítélet alapján id67-ben hat zárda alapítására kötelezte ') Lásd: A magyar korona országainak az 1881. év elején végrehajtott, népszámlálási eredményét. Szepesvármegye XLVII. füzet Budapest 1881. 16—68 lap. — A magyar korona országainak helységnévtára stb. 2) Supplementum Analectorum Scepusii Pars 1. 225 Supiementum Analectorum Seep. P. 1. In. 1. 50. sz. 4) Anal. Seep. P. II 1) 1.1