Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1836. július-december (1. évfolyam, 1-53. szám)

1836-11-19 / 41. szám

823 ’s még is mindig­ rongyos és szegény mel­­lette , de mi egészen más más szempontot veszünk. Ha valamely terv csak az alakját változ­tatja meg a’ dolognak , a’ nélkül hogy nyilván­­ságos nyereséget adna, kár vele a’ drága időt veszteni. — A’ helyett tehát, hogy az egyforma kö­vek’ drágábbsága’, vagy a’ reparátiók’ költsé­gei’ öszvehasonlításával tépelődnénk, azt mond­juk, hogy a’ gyakoribb reparátiók’ elkerülé­sére épen nem kívántatik az egyforma kövek’ megszerzése, mert erre szükségben elegendő a’ különféle kövek’ öszveválogattatása is. Tegyük fel, hogy van'•egy utczában 30­ féle nagyságú kő — de legyen bár ezer féle is, az mind egy. 11a most a’ követőmester, 30 fele osztályra rakatja a követ, úgy hogy mindenik osztálybeliek’ nagyságuk közelit egy­máshoz , ’s mindenik osztályból oly darab ut­­czát köveztet ki, a’ mennyi belőle telik , ekkor a’ több osztálybeliekkel hasonló darab utczát térit be, , úgy hogy mindenik osztály kő külön tereket fogjon el az utczákból, semmi kétség sem lehet, hogy a’ majd igen egyforma nagy­ságú kövek, a’ földbe egyformán sülyedvén, helyeikben sokkal tartósabbak lesznek, és sok­kal kevesebb reparátiót kívánnak, mint e’ mos­tani módon , mely szerint a’ kisebb kő a’ te­­rek által nyomatva, alá búvik mintegy a’ na­gyobbnak , ’s mihelyt a’ föld megnedvesedik azonnal gödröket támaszt, ’s új meg’ új költ­ségeket okoz. Ezt én egyik követé mesternek előadván vállat vonyitott, ’s úgy látszott a’ képéből mint­ha többre becsülné a’ nyereséget, mint okos­nak kívánna látszatni. De ezen ki foc­ csu’­dálkozni ? — Nagyon természetes az, hogy közönség’ gazdaságánál a’ mesteremberek kö­zűl azok nyernek legtöbbet, kik legtöbb re­parátiókat tesznek. Azt­­várni tehát, hogy a’ követő mondjon le a’ nyereségről*, vagy is úgy kövesje az utczákat, hogy egy hamar ne kellessék reparálni, egy szóval, kevesitse ki— nyérkeresésmódját, valóban különös furcsaság volna, de ellenben nem lehet tagadni, hogy annak, kire a’ közönség a’ maga gazdasága’ folytatását bizza , tovább kell látnia; ’s az ef­féle vigyázatot minden­iktől méltó joggal kíván­hatja a’ publicum. Mert ha a’ dologbai beir­­­tása, ’s a’ hol csak lehet, kéltségkim­élése tü­netidőnek ki, csak úgy távoztathatja el maga*­tól amaz előitéletet, és méltatlan gyanút, hogy a’ reparáltató a’ reparálóval egyet ért. — Én ezen egész véleményt több polgárok­nak mondottam, de’s ezek beelégedtek nekem azt felelni, hogy mivel minden útczak’ egy forma kőveli tek­tetése el van határozva, ez«1­» vélemény nem használható. — Melyre e’ kér­déseket tevém. Hány utczája van Pestnek kevert nagysá­gú kövekkel ? Hány évtizedek kellenek, míg ezek mind be lesznek kívánt módon kö­vetve ? Mibe kerül annyi évtizedek alatt a’ re­­paratio ? Mibe kerülne a’ kövek’ osztályoztatása ? mert ez utóbbira nézve több esztendők ólta azt tapasztalom , hogy a’ reparatiók csak nem áta­­lányosan egész útczák’ újonnan küveléséből áll­nak, és így a’ kövek’ öszveválogatása, minde­nik útcza’ reparatiójánál megtörténhetnek cse­kély rövidséggel. —­Egyébbiránt hogy ezen vélemény közlése tiszta gazdasági szempontból származott, azt mindenki látja, és óhajtanám, hogy ez bővebb vizsgált,és megfontolás alá vétetvén, az ész­revételei közöltetnének — mert az ezek iránt adandó észrevételekre válaszolni, kötelessé­günk leeni. #*

Next