Bayer József: A nemzeti játékszín története 2. (Budapest, 1887)
III. rész. Széchenyi kora és a budai színészet - A) Széchenyi I. gróf és a nemzeti játékszín körüli mozgalom az irodalomban - I. Röpirat: "A magyar Játékszínrűl"
SZÉCHENYI ISTVÁN GRÓF, ÉS A NEMZETI JÁTÉKSZÍN KÖRÜLI MOZGALOM AZ IRODALOMBAN. I. Széchenyi I. gróf röpirata: a «Nemzeti Játékszínről». — Előzmények. — Eszmemenete. •— Egy játékszínt akar kezdetben. — Czélja, a megoldás nehézségei. — Négy főtanács. — A kivitel részletes módozata.— Takarékossági elv. —Milyen és hol legyen az új színház? — A főbb eszmék összefoglalása. — Sz. újabb felszólalása a Társalkodó 1835-ik évi folyamában. Széchenyi István gróf nagy neve egybeforr az 1825-től 1849-ig terjedő események minden részletével. Az Akadémia nagy eszméjének megpendítésétől kezdve az első felelős magyar minisztérium létrejöttéig nincs politikai, közgazdasági, nincs társadalmi és irodalmi kérdés, hol őt a küzdők első sorában ne látnák. A lótenyésztés ügye ép annyira érdekli, mint a nemzeti vagyonosodás létkérdése : a hitel. A függő híd eszméjéért ép úgy tud áldozatokat hozni, buzdítani, lelkesíteni, mint a minő önzetlenül ajánlja föl az országgyűlés kerületi ülésén egy évi jövedelmét a létesítendő Akadémiára. A tömeg a rajongót jobban szereti, ki hízeleg hiúságának és társul törekszik őt megnyerni, midőn tulajdonképen csak eszközévé teszi. Széchenyi nem volt a politikai szereplők ezen fajtájából. Mint a békés alakulás embere, lassan, de biztosan akart ezélt érni. Maró satyrájának egész hatalmát szerette inkább hibákra, előítéletekre zúdítani; gyakran olyanokra, melyek miatt egyes osztályokat, a nemesit éppígy, mint a profanum vulgust ellenesévé tette. Nem a népszerűséget kereste, hanem az igazságot. Ezért is érdekes lesz megtudni véleményét egy oly kérdés körül, melyet védelmébe vevén, meg kellett támadnia társadalmi egész rendszerünket. A magyar játékszín kérdése egyike volt azon társadalmi és irodalmi kérdéseknek, melyek a harminczas évek történetének legbővebb szakaszait képezik. Egyike volt a nemzet nyílt sebeinek. A nemzeti játékszín története. II.