Petzval Ottó: Felsőbb mennyiségtan 1.r. Külzeléki hánylat, alkalmazásával együtt (1867)
gyak magyarázatai hiányosak, tehát nehezen érthetők ne legyenek. Azért is a jelen munka szerzője, minden figyelmét arra fordította, hogy e munkában, a fent említett tulajdonságok ne hiányozzanak ; vájjon pedig erre nézve a szerző czélját elérte-e vagy sem, azt a tudományos olvasó vagy bíráló legjobban megítélheti. A kérdéses tudomány itt is, mint a dolog természete kívánja, két részben adatott elő, mely részek elseje az úgynevezett külzeléki iránylatot foglalja magában, alkalmazásával együtt, mely alkalmazás 1-ször a függvények sorba fejtésére, és azok különféle tulajdonságainak lehozására, 2-szor a függvények határozatlan értékeinek meghatározására, 3-szor a függvények legnagyobb és legkisebb értékeinek megtalálására, és 4-szer a mértanra, nevezetesen a másodrendű és némely túllépő görbe vonalakra, elég bőven terjesztetett elő. Ezeken kívül még egy czikk fordul elő e munkában, mely mind a két háromszögtanra nézve, az úgynevezett külzeléki egyenleteket tartalmazza magában, melyeknek czélja a háromszögtani mérésekben elkövetett hibák befolyásának meghatározásában áll. Hogy pedig mindezen tárgyak a kellő és számos példákkal felvilágosítvák, alig megemlítendő. A következő második kötet az egészleti iránylatot foglalandja magában alkalmazásával együtt, melynek összeállításáról és tartalmáról annak idejében lesz szó. Ezen tudomány nagy fontosságának és alkalmazásának megmutatására, nem lesz érdektelen néhány oly esetet elősorolni, melyekből ezen felséges tudománynak bámulatos hatáskörét világosan lehet látni. Ennek kellő megítélésére, czélszerű lesz itt mindenekelőtt, a híres és halhatatlan nevű Laplace franczia tudósnak az analysis felőli nyilatkozatát felhozni; ezen nagy tudós szavai e következők „Az analysis nyelve, minden nyelvek legtökéletesebbike , már magában véve egy leghatalmasabb eszköz a felfedezésekre nézve.“ Ezen szavak valósulása a következő tényekből világosan látható lesz, megemlítvén még azt is, hogy az analysis felfedezése óta, mit Newton és Leibnitz tudósoknak köszönhetünk, jutottak a mathematikai