Rácz István: Bizánci költemények Mánuel császár magyar hadjáratairól - Magyar-görög tanulmányok 16. (1941)
BEVEZETÉS. ΕΙΣΑΓΩΓΗ. A magyar-bizánci érintkezéseknek egyik legélénkebb szakasza Mánuel korára esik, aki trónralépése után teljes erővel kezdett hozzá a bizánci császárság régi törekvésének, a régi római birodalom egységének megvalósításához. De szem elől tévesztve azt, hogy a bizánci császárság igazi alapja keleten van, és onnan fenyegeti a veszély is, politikája nyugat felé fordult. Szerette volna a császárság Itáliában elvesztett birtokait visszaszerezni s egyidejűleg igyekezett kiterjeszteni fennhatóságát az egykor Bizánchoz Μέγα μέρος τής στενωτέρας επαφής των Ούγγρων μετά τον Βυζαντίου συμπίπτει με την εποχήν τον Μανουήλ, ό οποίος μετά την εις τον θρόνον άνοδόν του ήρχισε μετά ζήλου την πραγματοποίησιν των παλαιών προσπαθειών τής βυζαντινής αυτοκρατορίας, δηλαδή τήν επανόρϋωσιν τής παλαιός ρωμαϊκής επικράτειας.1 Άλλα μή διαβλέψας, δτι ή βάσις τής βυζαντινής αυτοκρατορίας ενρίσκεται εις τήν άνατολήν καί ότι ό μεγαλύτερος κίνδυνος ό άπειλών αυτήν προέρχεται εξ αυτής, κατηνθννεν τήν πολιτικήν τον προς τήν δύσιν. Έπεϋνμει νά 1 Irodalom — Βιβλιογραφία. Η. von Kap-Herr : Die abendländische Politik Kaiser Manuels, Strassburg 1881. — Hodinka A. : A szerb fejedelemségek állapota és viszonya Magyarország és Byzánczhoz a XII. század közepén. (Az 1149. és 1150. hadjáratok.) ; Byzáncz történetéből a XII. században. A két császárság szövetsége (1148—1155). Történelmi Tár 1889. 143—149, 209—229. — Pauler Gy. : A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I., Budapest 1899.2 — Scherer F. : Komnénosz Mánuel bizánci császár (1143—1180) világuralmi törekvései, Gyula 1911. — F. Ghalandon : Les Comnène II. Jean II. Comnène (1118—1143) et Manuel I. Comnène (1143—1180), Paris 1912. — Moravcsik Gy. : III. Béla és a bizánci birodalom Mánuel halála után, Századok 67 (1933) 518—528. · Pour une alliance byzantino-hongroise (second moitié du XIIe siècle), Byzantion 8 (1933) 555—568. — Ph. Muraty : Μανουήλ ό Κομνηνός και ai σχέσεις αυτόν προς Βέλαν τον Γ' καί τους προκατόχους τον. Έπετηρίς 'Εταιρείας Βυζαντινών Σπονδών 11 (1935) 283—290. — Slóman Β. : Magyar történet I., Budapest, 19352. Geschichte des ungarischen Mittelalters I., Berlin 1940. — Gyóni M. : Magyarország és a magyarság a bizánci források tükrében — Ungarn und das Ungarium im Spiegel der byzantinischen Quellen [Magyar-görög tanulmányok , Ονγγροελληνικαί Μελέται 7.], Budapest 1938. — Bödey J. : Rilai Szent Iván legendájának magyar vonatkozásai, Archívum Philologicum — Egyetemes Philologiai Közlöny 64 (1940) 217— 221. — G. Ostrogorsky : Geschichte des byzantinischen Staates. München 1940.