Balanyi György: A Balkán-probléma fejlődése a párisi kongresszustól a világháború kitöréséig 1856-1914 - Kultúra és tudomány (1920)

Bevezetés

G BEVEZETÉS: támogatás nélkül nem tudták visszavívni füg­getlenségüket, másfelől a török birodalom meg­dőlése révén szabaddá váló területek földrajzi, kereskedelempolitikai és stratégiai szempontból annyira kivételes értéket jelentenek, hogy Európa valamennyi számottevő tengeri és szárazföldi hatalmassága magának szerette volna megkerí­teni őket vagy legalább igyekezett minél na­gyobb darabokat kihasítani belőlük. A Balkán­probléma eredetileg is több volt helyi kérdésnél, két nép vagy két faj hatalmi versengésénél, az utóbbi másfél század folyamán pedig még job­ban kidomborodtak európai, illetve világpolitikai vonatkozásai. Míg azonban korábban inkább világnézeti vonatkozásai nyomultak előtérbe, aktuálissá válása óta inkább a vele kapcsolatos politikai és gazdasági szempontok jutottak ural­kodó állásra. Korábban, miként az egész keleti kérdés, úgy a Balkán-probléma megoldását is csak az iszlám és a kereszténység harcának je­gyében, tehát kereszteshadjárat formájában tud­ták elképzelni, a XVII. század óta ellenben e téren is mindinkább a diplomáciai furfang és a nyílt vagy leplezett aknamunka jutott szerep­hez. Ezzel együtt járt az a mélyreható változás is, hogy az európai érdekszolidaritás tudata, mely még a XVI. sz. második felében, a le­­pantoi csata korában is oly élénken lüktetett.

Next