Balanyi György: A Balkán-probléma fejlődése a párisi kongresszustól a világháború kitöréséig 1856-1914 - Kultúra és tudomány (1920)
Bevezetés
G BEVEZETÉS: támogatás nélkül nem tudták visszavívni függetlenségüket, másfelől a török birodalom megdőlése révén szabaddá váló területek földrajzi, kereskedelempolitikai és stratégiai szempontból annyira kivételes értéket jelentenek, hogy Európa valamennyi számottevő tengeri és szárazföldi hatalmassága magának szerette volna megkeríteni őket vagy legalább igyekezett minél nagyobb darabokat kihasítani belőlük. A Balkánprobléma eredetileg is több volt helyi kérdésnél, két nép vagy két faj hatalmi versengésénél, az utóbbi másfél század folyamán pedig még jobban kidomborodtak európai, illetve világpolitikai vonatkozásai. Míg azonban korábban inkább világnézeti vonatkozásai nyomultak előtérbe, aktuálissá válása óta inkább a vele kapcsolatos politikai és gazdasági szempontok jutottak uralkodó állásra. Korábban, miként az egész keleti kérdés, úgy a Balkán-probléma megoldását is csak az iszlám és a kereszténység harcának jegyében, tehát kereszteshadjárat formájában tudták elképzelni, a XVII. század óta ellenben e téren is mindinkább a diplomáciai furfang és a nyílt vagy leplezett aknamunka jutott szerephez. Ezzel együtt járt az a mélyreható változás is, hogy az európai érdekszolidaritás tudata, mely még a XVI. sz. második felében, a lepantoi csata korában is oly élénken lüktetett.