Ábel Jenő: Adalékok a humanizmus történetéhez Magyarországon (1880)
ELŐSZ 6. Az e füzetben közzé tett adalékok a Magyarországban 1472 tájáig mutatkozó humanistikus mozgalmakra vonatkoznak. Első helyet foglalnak el köztük Janus Pannoniusnak és a vele baráti viszonyban álló olaszországi humanistáknak a magyarországi humanismusra vonatkozó ama nagyrészt kiadatlan művei, melyek a Teleki gróf által rendezett 1784-iki Janus Pannonius-kiadásban nincsenek meg. — Azon nagy hatást, melyet Vitéz János kortársaira gyakorolt,Tribracims Gáspár költőnek hozzá intézett eclogái tüntetik fel, melyeket annál szívesebben közöltem egész terjedelmekben, mert a korának jobb költői közé tartozó Tribrachusnak mindeddig alig ismert költői egyéniségéről világos és határozott képet adhatnak. A többi kisebb adalékok, a Vitéz Jánoshoz és Janus Pannoniushoz intézett ajánlólevelek, Vespasiano életrajzai, Zágrábi Ágoston levele stb. mint irodalmi művek ugyan kevesebb absolut aesthetikai értékkel bírnak, de a bennök foglalt érdekes adatok miatt mégis csak megérdemelték, hogy a felette ritka kéziratokból és nyomtatványokból, melyekben mindeddig csak kevés tudós által ismerve lappangtak, kiválasztatva, könnyebben hozzáférhetőkké legyenek. Végre Galeotto Marzio életrajzát azért vettem fel, mert iumanistikus működésének jelentékeny része az 1472 ik évet megelőző időbe esik, és mert aligha lesz alkalmam a hazánkban működő humanistáknak ezen kétségkívül legérdekesebb képviselőjéről más helyen eléggé behatóan értekezni. Ennyit az e helyen közlött adalékok jellemzésére. Jól tudom, hogy ezen adalékok alapján a magyarországi humanismus első korszakának csak hézagos történetét lehetne adni, hogy a magyar humanismus történetírójának, Vitéz Jánosnak és Janus Pannoniusnak