Simonyi Zsigmond: A magyar határozók 2. köt. (1890)

A névutók használata - Alatt, alól, alá

nyelvemlékeink óta változatlan megmaradt (­ ném. unter, lat. sub’ stb.) Példák: Az sebes viz gyorsan elnyelvén az halottat, eltemeté az fövény alá (EhrC. 160). Nem gyojtnak szövétneket és vetik ötét a szapu alá (MünchC. 20). Vigyetek ki engemet az ég alá (DomC. 142). Nem vagyok méltó, hogy bejöj az én h­a­j­l­o­k­o­m alá: non sum dignus, ut intres sub tectum meum (JordC. 375). Ilj le az pad alatt: sede subter scabellum (JordC. 834). O h o­­ n a [h o n a] a­l­a­tt egy könyvet viselnie (BodC. 28). Szén származék ki az feredő alól és megemésztő (Erd.yC. 551b). Elrántják az gyékényt alólja (Decsi: Adag. 185). Az kecske légyen az ő anyja alatt heted napig: sub ubere matris (Kár: Bibi. I. 109). Az isteni szeretet­ is az alázatosság fedele­ alatt bátorságos (Pázm: Préd. 54). A pogány tatár érez sajtója alatt majd négy esztendők teltéig meg facsar­­tatott (VárM: Egő Szöv. Bevez). Az istennek fényességét csak mint egy burok alól pislogatják, és egésztelen szentségeket az ő szentséges orczája előtt szemérmesen takargatják (Girat: Titk. 313). Sokan a rajzok valóban is alig szaladtak ki a tűz alól (Bartha: Krón. 16). Az koporsó­nak az fenekire némelykor tettek gyalu alól kihullott forgácsot (Monk­ók III. 401). Nem k­on­ty alá való a szentirás-magyarázás (Thaly: Adal. I. 79., azaz nem asszonynak való). A gothári bort a konty alatt is meg­­csemcsegh­etik (Mik: TLev. 427). Az egész telet sátor alatt töltöttük (Mikes 85. lev.). A listván malacz makk alá jár (Fal: Jegyz. 918). Fürt­jeinek éje göndörögve omlott ki ezüst sisakja alól: Die nacht ihrer locken wallte vor unter dem silberhelm (Kaz : Reg. 143). Emelkedjél fel a forrás alól; s engedd, öleljem szép fejér hattyúnyakad' (Ungv­óth L : Vers. 138). Jer vélem e nagy tölgynek a fája vagy cser bűvösébe (Vitk : Munk. I. 81). Romlott vér lakozik sok piros orcza alatt (I. 124). Pillái fáradtan jártak s ő édesen nézett alóluk, mint a boldog gond­feledés (Sváthy: HazRejt. 18). A hold felhők alá volt rejtezve (Bajza II. 100). A barna felhő villámol, dörög, födél alá hajt mindent (Szigl: Rózsa 15). Künn szabad ég alatt, piacán a várnak, egynéhány öt fából nagy tüzet csinálnak (Ar: NCz. I. 77). Fenyves madarim föl­szedve hón alá, beballagok (Ar: Arist. II. 64). Nem a rezeda édes varázsa az övé, mely igénytelen külső alól terjeszti bűbájos hatalmát (Ar: HátrPróz. 94). Más földről vannak átültetve, s itt csak tengődnek a nem nekik való ég alatt (172). «Megáldjatok ficzkók!» kiáltok rájuk s egy golyóval rögtön kilőttem a legelső talpa alól a korcsolyát (Jók : HumorPapirsz.). Ha te ott fogsz veszni, mi vezértelenül maradunk, széthullunk, elveszünk, mint a nádtető, mely alól kihúzták a csapját (Jók : Fehér Rózsa, 138). Egy vékony hártyára levelet irt leányá­nak s azt a galamb szárnyai alá köté (196). Odabenn megveti neki ágyát, vánkosát feje alá igazítja; fehér puha karját feje alá teszi, odaszorítja kebléhez (200). Széles derékszíjának villogó rézcsatja szépen kilátszik a rövid zöldselyem mellény alól (Jók: MFöld. 28). Engedelmes idő kicsalja a föld alól a vetést (Jók: RRáby III. 138). Panna asszony előkereste valahonnan az ágy alól a ledobott lovagsarkantyút (Jók: ApjaFia Hl). Bűzlomb alatt nyögi szerelmét a galamb (Vajda: Tál. 55). Kivaczkolódott az elbukott ló alól (Abonyi: A mi nótáink Hl. 145). Elveszett a föld alólam . . . ingoványon állok . . .

Next