Stein Aurél: Legbelsöbb Ázsia földrajzának hatása a történelemben. Berzevíczy Albert elnöki megnyitó beszédével (1925)
Berzeyiczy Albert ig. és tt., elnök megnyitó beszéde
Lehetetlen az Uri pályájában nem látnunk kicsiben a Stein Aurél honfitársunk sokkal tüneményesebb pályafutásának mintegy előhírnökét. S amikor a nagyobbat méltán ünnepeljük, szánjuk az emlékezet egy szerény babérlombját a kétszáz év előtt született, ma már majdnem elfeledett magyar elődnek is. De más tekintetben is hivatkozhatunk magyar előzményekre. Nemzetünk tudósait már ázsiai eredetünk szálai vonzották a világ kultúrájának e bölcsője felé. Körösi Csoma Sándor 1820-ban indult oda, hogy soha vissza ne térjen. Tudvalevőleg Tibetben telepedett le s az egész művelt világ becsben tartja a tibeti nyelv megismerése körüli úttörő érdemeit. Vámbéry utazásait leginkább a magyar-török vonatkozások irányították. Középázsia ismeretlen területeinek feltárása volt a gróf Széchenyi Béla expedíciójának célja, mely körül aztán különösen Lóczy Lajos érdemesült. Ha a Stein Aurél utazásai és kutatásai eredményük tekintetében más nemzetekkel szemben is talán minden eddigit felülmúlnak jelentőségükben, ezt az ő kiváló tehetsége, tudása és szorgalma mellett mindenesetre annak is tulajdoníthatjuk, hogy azokat Nagy-Britannia egész hatalma, tekintélye és anyagi ereje támogatta. Kötelesek vagyunk tehát mi is a tudomány egyetemes érdeke szempontjából éppen a mai felolvasás alkalmából hálás elismeréssel emlékezni meg kitűnő tagtársunk új hazája, Anglia nagy érdemeiről és örömömre szolgál, hogy amidőn ezt teszem, körünkben üdvözölhetjük, mint nagyrabecsült vendégünket, a budapesti angol követség magyar titkárát, Szűcs urat, akinek megjelenéséért őszinte köszönetet mondok. És most felkérem Stein Aurél tisztelt tagtársunkat előadása megtartására.