Kerékjártó Béla: A geometria alapjairól 1. Az euklidesi geometria elemi felépítése (1937)
Előszó. A geometria tudománya Euklides korában s még azután is a klasszikus műveltség szerves részét alkotta; évszázadokon át ebből ismerték meg a tudományos rendszert, és tanulták meg a szigorúan logikus gondolkodást. A geometria tudományos jellege azóta sem változott meg, legfeljebb előnyére, s napjainkban mégis úgy tekintik, mint szükséges rosszat, melyet csak azért kell tanulni az általános műveltséget nyújtó középiskolában, mert érettségi tárgy. A geometria hitelét annak jobb oktatásával adhatjuk vissza; véleményem szerint kevesebb anyagot kellene tanítani, de azt sokkal elmélyülőbb, a logikai szempontokat jobban kidomborító módon. Ennek első feltétele pedig az, hogy maga a tanár alaposabban ismerje azt az anyagot, melyet előad. A geometria alapjairól írt munkámmal azt a célt kívánom szolgálni, hogy a középiskolai tanár megismerje az általa a középiskolában tanított tételeknek a geometria tudományos rendszerében való helyét. A geometria alapjairól több éven át adtam elő a szegedi Ferencz József Tudományegyetemen ; általános összefoglalást adtam 6 előadásban, melyet a budapesti Tanárképző Intézet által a középiskolai tanárok továbbképzésére rendezett tanfolyamon tartottam. Látva azt az érdeklődést, mellyel a középiskolai tanárok és tanárjelöltek ezt a tárgyat s az erre vonatkozó előadásaimat fogadták, határoztam el magam jelen munkám megírására. A jelen kötetben s a később megjelenendő második kötetben a geometria megalapozására vonatkozó régebbi és újabb eredményeket foglalom össze. Őszinte mély hálával tartozom a Magyar Tudományos AKADÉMIÁnak értékes támogatásáért, mellyel könyvem megjelenését lehetővé tette. Az anyagi segítségen felül számomra magas kitüntetést és erkölcsi sikert jelent az, hogy munkám a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelenhetik meg. Őszinte hálával tartozom a nagyméltóságúVallás- és Közoktatásügyi MiNiszTÉRiUMnak azért az értékes támogatásáért, hogy