Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből 1780-1830 (1935)

I. Előzmények. Az egyetem Budára költözésének irodalmi jelentősége

ELSŐ FEJEZET Előzmények. Az egyetem Budára költözésének irodalmi jelentősége. 1. Az 1777-ben Budára áthelyezett s teljes egyetemmé átszervezett főiskolának jogaiba való ünnepélyes beikta­tása Mária Terézia koronázásának 40. évfordulóján, 1780. június 25-én, ment végbe. Ily fényes ünnepséget Buda fénykora, Mátyás uralkodása óta nem látott. ,,Még édes hazánkra nézve ollyan ditsőséges, s minden igaz Hazafi­nak kívánatos tudósítást érdemes Olvasóinak a Magyar Hírmondó nem tehetett, a minéművel most az esztendő második felének elején kedveskedhetik.“ — kezdi híradá­sát az első magyar újságíró. Az egész ünnepséget lezáró ünnepi lakomák befejeztével osztogatott ezüstérmek egyik típusának hátlapján alul a következő felírat olvasható: BONAE ARTES. A SIGISMUNDO. ET MATHIA CORV. REGG. BUDAM INDUCTAE. BELLI TERRORE FUGA­­TAE. A M. THERESIA. AUG. REVOCATAE. A. REG. XL. — A műveltséget Zsigmond és Korvin Mátyás kirá­lyaink hozták Budára, a háború réme elűzte, Mária Teré­zia felséges asszonyunk visszahívta. Valóban az egyetem Budára hozatala volt a kezdete az ősi főváros visszaállításának, mindenekelőtt szellemi középponttá emelkedésének s újkori irodalmi élete kifej­lődésének. Buda és Pest nehezen heverte ki a török dúlásokat, majd a kuruc-labanc csatározások s különféle elemi csa­pások akadályozták fejlődésüket. De a legmakacsabb aka-

Next