Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből 1780-1830 (1935)
I. Előzmények. Az egyetem Budára költözésének irodalmi jelentősége
ELSŐ FEJEZET Előzmények. Az egyetem Budára költözésének irodalmi jelentősége. 1. Az 1777-ben Budára áthelyezett s teljes egyetemmé átszervezett főiskolának jogaiba való ünnepélyes beiktatása Mária Terézia koronázásának 40. évfordulóján, 1780. június 25-én, ment végbe. Ily fényes ünnepséget Buda fénykora, Mátyás uralkodása óta nem látott. ,,Még édes hazánkra nézve ollyan ditsőséges, s minden igaz Hazafinak kívánatos tudósítást érdemes Olvasóinak a Magyar Hírmondó nem tehetett, a minéművel most az esztendő második felének elején kedveskedhetik.“ — kezdi híradását az első magyar újságíró. Az egész ünnepséget lezáró ünnepi lakomák befejeztével osztogatott ezüstérmek egyik típusának hátlapján alul a következő felírat olvasható: BONAE ARTES. A SIGISMUNDO. ET MATHIA CORV. REGG. BUDAM INDUCTAE. BELLI TERRORE FUGATAE. A M. THERESIA. AUG. REVOCATAE. A. REG. XL. — A műveltséget Zsigmond és Korvin Mátyás királyaink hozták Budára, a háború réme elűzte, Mária Terézia felséges asszonyunk visszahívta. Valóban az egyetem Budára hozatala volt a kezdete az ősi főváros visszaállításának, mindenekelőtt szellemi középponttá emelkedésének s újkori irodalmi élete kifejlődésének. Buda és Pest nehezen heverte ki a török dúlásokat, majd a kuruc-labanc csatározások s különféle elemi csapások akadályozták fejlődésüket. De a legmakacsabb aka-