Konkoly-Thege Gyula: A földhaszonbérlet elterjedése és azok jelentősége Magyarország trianoni területén. Székfoglaló (1940)
A földhaszonbérletek elterjedése és azok jelentősége Magyarország trianoni területén
A földhaszonbérletek elterjedése és azok jelentősége Magyarország trianoni területén. Tanulmányomban a legújabban rendelkezésre álló részletes adatok alapján a magyar gazdasági életnek egy olyan kérdésével kívánok foglalkozni, amelyet eddigelé, az említett adatok hiányában minden oldaláról még senki sem világíthatott meg. Most pedig, amikor megvilágíthatóvá vált, időszerűvé is lett. Sőt, amikor ma első ízben kerül sorra annak megvilágítása, ez az első alkalom egyúttal utolsónak is tekinthető, mert a kérdés tárgyáról mint olyan jelenségről, amely úgyszólván kizárólag a gazdasági élet belső erőinek hatása alatt alakul, most utoljára emlékezhetünk meg. A jövőben annak alakulását már külső, többnyire szociális célú erők fogják irányítani. A kérdés, amelyet minden vonatkozásában legalább egy-egy fénysugárral szeretnék megvilágítani: ,,a földhaszonbérletek elterjedése és azok jelentősége Magyarország trianoni területén“. A fölhaszonbérleti viszonyoknak részletes ismertetését az 1936 óta megjelent Magyar Statisztikai Közleményeknek és a Gazdacímtárnak azok az adatai teszik lehetővé, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal 1935-ben a földbirtokokra és mezőgazdasági üzemekre egyaránt kiterjedő általános mezőgazdasági összeírás során gyűjtött össze. Ez az első olyan adatgyűjtés, amely az ország egész területére kiterjedve, a földhaszonbérletekre vonatkozó adatokat mind a haszonbérbeadóktól, mind a haszonbérbevevőktől tudakolta. Ebben a vonatkozásban és úgy, mint általában a földbirtokösszeírás tekintetében, a Statisztikai Hivatal úttörő munkát végzett, olyan úttörő munkát, amelyet még világviszonylatban is annak kell tekinteni. S bár az adatszolgáltatás hiányai, mint minden úttörő munkánál, úgy ennél is, a rendesnél nagyobbak voltak, a közzétett eredményeket mégis minden vonatkozásban helytállóknak, ahogy azt a gazdasági statisztikák eredményeiről mondani szokás: a valóságot megközelítőknek kell tekinteni, mert az észlelt hiányokat az adatok felülvizsgálása és feldolgozása folyamán a legmesszebbmenőleg, sokszor a legkörülményesebb módon pótolták. Az ismertetés során a felvetett kérdést majdnem kizárólag ezek az 1935. évi adatok világítják meg. De kiegészítésképen felhasználtam erre a célra annak a két összeírásnak földhaszonbérletekre vonatkozó adatait is, amelyeket 1895-ben és 1925-ben hajtottak végre. Ezek közül az 1895. évi összeírás, amely Vargha Gyulának, a Magyar Tudományos Akadémia kiváló másodelnökének, nagynevű hivatali elődömnek és mindenekfelett atyai tanítómesteremnek örökbecsű munkája, szintén általános mezőgazdasági összeírás volt. Ez az összeírás azonban a haszonbérletek adatait a szabadforgalmú földbirtokok tulajdonosaitól, mint haszonbérbeadóktól egyáltalán nem tudakolta és a korlátolt forgalmú földbirtokokra vonatkozóan,s csak azok utólagos összeírása során gyűjtötte össze. Az 1925. évi összeírás pedig az akkor újból megindított birtokforgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatosan csupán a 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokokat és az azokra vonatkozó adatokat írta össz. Sőt a földhaszonbérlők számának megoszlása tekintetében az 1930. évi népszámlálásnak adatait is igénybe vettem, mert a haszonbérlők számának részletes megállapí