Kőrösi József: Budapest nemzetiségi állapota és magyarosodása az 1881-i népszámlálás eredményei szerint (1882)
I. Visszapillantás Pest város régibb nemzetiségi viszonyaira
T. Visszapillantás Pest városa régibb nemzetiségi viszonyaira. A főváros nemzetiségi történetében legalább három korszakot kell megkülönböztetnünk: az önálló magyar királyság idejét, a török uralmat, és a törökök kiűzése után való korszakot Midőn egy évtizeddel ezelőtt a Pest városi levéltárban kutattam oly adatok után, melyekből a két évszázaddal ezelőtt létezett nemzetiségi állapotra következtetni lehetne, szerencsés valak oly okmányra akadni, mely az 1686-dik, tehát a törökök kiűzésének évéből származván és az akkor uralkodó nemzetiségi viszonyokra igen érdekes világot vetvén, így a főváros nemzetiségi története újabb szakának egyik kiindulási pontjául szolgálhat. A Pesten peres ügyekben megforduló vidékiek t. i. panaszt emeltek az ellen, hogy Pest város tanácsában senki sincs, aki magyarul tutjna , minek következtében magasabb helyről külön magyar tolmácsot kellett oda kinevezni.) Hajdanában másként állt a dolog. Azon kutatásokból, melyeket érdemdús tudósunk dr. Rómer Flóris, valamint már előtte Podhradczky és Papp tettek, kitűnik, hogy Pest város lakossága a török uralom korszaka előtt, mondhatni, tökéletesen magyar valt. ’) A Pest városi tanács németsége kitűnik egy 1688. évbeli leiratból is, melyet a Pest városi statisztikai Évkönyvben 1874-ben közzétettem és melyből kitetszik, hogy a tanácsban magyar-német tolmácsokat Georg Hassel és Johann Kristóf von Karpfenstein küldettek ki. Ugyanezen Karpfenstein család nevére volt elnevezve egy józsefvárosi utcza is, melyet 15 évvel ezelőtt, elég helytelenül, Pontykő-utczára fordítottak (jelenleg pedig Kún-utcza). BUDAPEST NEMZETISÉGI ÁLLAPOTA. 1*