Fröhlich Izidor: Az elméleti physika kézi könyve 1. köt. Kinetika. (1890)
Előszó
VI Előszó, törekvésem oly mű létesítésére irányult, melylyel egyrészt a hazai mathematikai-physikai mívelődésnek mennél nagyobb mértékben szolgálhassak, de amely másrészt az európai tudományosság mértékét teljesen megüsse. . . Az első czélt csak úgy véltem sikeresen megközelíthetni, ha munkámat a tágasabb értelemben vett mathematikai tudományok irodalmának nálunk jelenleg fennálló viszonyaiba beleillesztve, e talajba beleültetve, mindenek előtt megfeleljek a tudományos mívelődés egészséges haladása ama tapasztalatbeli első feltételének, mely annak folytonosságában áll. Arra törekedtem, hogy munkám, a hazai tudományos talajban gyökerezve s mintegy belőle kinőve, a benne felölelt igazságok szakadatlan, hézag nélkül öszszefüggő rendszerét adja. Ezen oknál fogva művemet akként rendeztem be, hogy a physikai alapismeretek és a mathematikai segédapparátus minimumával (az analysis és az analytikai geometria első elemeivel) rendelkező kezdő is hasznát vehesse, hogy benne e tudományág alapvonalait is könynyen érthető előadásban találhassa. Tettem ezt azért, mert nem tartom még elérkezettnek azt az időt, melyben magyar tudományos kézikönyvnek kizárólagosan csak teljesen megérett és kiképzett szakférfiak számára való megírása kívánatos volna ; az ily munkák gazdagabb tudományos irodalommal dicsekedő nemzeteknél is csak kivételesen jelennek meg. A második czélnak, az európai tudományos niveaunak elérésére a nemzetközi tudomány jelenkori vívmányainak lelkiismeretes tekintetbe vételével és felhasználásával törekedtem, anélkül, hogy a munka érthetőségét bárhol is szem elől tévesztettem volna. Ilyen mind oktató feladatánál, mind rendszerességénél és színvonalánál fogva nem lehet kis terjedelmű ; ilyennek létesítése szerzője munkaerejét sok évre foglalja le s ennek egyszerre megjelenése már terjedelménél fogva sem volna előnyös. Ezért a M. T. Akadémia e mű egyes részeinek kötetenként való kiadását határozta el. II. Ez alkalommal e munka tulajdonképeni első részének, az elméleti mechanikának első kötete, a kinematika vagy a mozgás tana avagy a mozgás geometriája tétetik közzé; a következő kötet a dinamikát fogja hozni. Előre bocsátom, hogy a mechanikát, a modern, nézetem szerint helyes felfogásnak megfelelőleg, kinematikára és dynamikára osztot t E mű bevezető, de függetlenül is használható része «Mathematikai repertórium physikusok számára» czímmel a M. T. Akadémia kiadásában 1890-ben jelent meg s főleg a physika elméleti tárgyalásánál gyakrabban felmerülő mathematikai segédeszközöket foglalja magában.