Aristoteles: Nikomachoshoz cimzett ethikája Ford. Haberern Jonathán (1873)
Előszó és bevezetés
élesült, nem csak az egyesek önmegismerése, hanem az összeségé is tudományos feladattá vált, melynek megoldása még nehezebb mint az előbbi. Mert a fogalmak itt nem egyszerűek és határozottak,nem tesznek logikai szilárd pontokat, hanem psychologice folyó vonalakat, melyek mint a sétáló inga csak véges végekon vannak megkötve, belsejükben pedig szabadon mozognak. És mégis szükségesek és teljes érvénynyel bírók ezen fogalmak, mint amelyeknek valódi tények felelnek meg. Példát szolgáltat erre a negyvennyolcadiki és hatvanhetediki év. Milyen átalakulás történt, hány eszmény és régi czél valósult. — A nép életének psychologikus magyarázata nehéz feladat. Vegyük figyelembe csak azt, hogy egyetlen egy év kezdetétől annak leáldozásáig mennyi szellemi mozgalom, kedélyindítás, akaratmegfeszítés vonul keresztül az összeségen; hány gondolat, elhatározás, érzelem, vágy, törődés , fontolgatás, gondoskodás, hányféle igyekezet és törekvés foglalkoztatja az embereket úgy a hivatás teljesítésében, mint a szünetelés kitöltésében. Mindez az első pillantásra áthatatlan hacs, hullámzás, pezsgés; de mindez az eszmék rendező vezetése alatt kosmossá válik, s a nemzet közszellemének élete rendezetten fonódik le, rendezetten a különféleségek daczára, melyek körében működnek. S a tartalom és rend határozottsága oly jellemző, hogy általa századot századtól, sőt sokszor évtizedet évtizedtől lehet megkülönböztetni. Ez főleg akkor esik meg, midőn bizonyos ural-