Budenz József: Magyar-ugor összehasonlitó szótár (1881)
Előszó
IV ELŐSZÓ, lehető megközelítéssel határozván meg fölvehető hangalakját s ehhez mért alaki hűséggel összeszerezvén volt szókincsét és grammatikai alakrendszere részleteit. Az ugor nyelvek külön tudományának (mondjuk az „ugor összehasonlító nyelvészetnek“) ily czélű törekvésében részt vesz én ímezen munkám, a „Magyar-ugor összehasonlító Szótár“, azon megszorított föladattal, hogy a magyar nyelv szókincséből mutassa ki az ugor eredetű tészókat, amelyek ugyanis még a többi ugor nyelvekben is lényegesen azonos vagy alkalmasan egyeztethető hangalakkal és jelentéssel találhatók meg. A „Magyar-ugor Szótár“ most helyébe lép egy régibb munkálatomnak, mely „A magyar és finn-ugor nyelvekbeli Sz ó e gy e z é s ek“ czímmel 1868-ban a Nyelvtudományi Közlemények VI. VII. köteteiben jelent meg. Ezzel természetesen e munkálatot, mint első e nemű kísérletet, mely egyébiránt csak a magyar és rokon nyelvekbeli szóknak egyszerű összeállítására szorítkozott, immár végképen eladóknak jelentem ki. Eleinte ugyan csak e „Szóegyezések“nek javított új kiadását szándékoztam készíteni, fölhasználván néhány újabb ismeretforrást, mely egyes ugor nyelvekre nézve akkor nyílt volt meg (pl. Wiedemann észt szótára 1869., Rogov permi-orosz szlovar-ja 1869., Hunfalvy P.: „A kondai vogul nyelv“ 1872., a Vologodszkiféle orosz-osztják szlovar-ja kézirati másolatban). De csakhamar szükségét éreztem, hogy a fölvett szóhasonlításokról számot is adjak, az egybevetett szókon fönnmaradó hangalaki és jelentésbeli eltéréseket megmagyarázzam, így csatlakoztak az egyes szóhasonlító czikkekhez fejtegető magyarázatok (commentárok). Ezek fölvétele tetemesen növelte ugyan a feladatot — annyira, hogy nem egy-két évbe, amint előbb reménybem volt, hanem közel tíz évbe került a munkának keresztülvitele, — de maga össze-