Áldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország (Budapest, 1927)
I. Zsigmond összeköttetései Spanyolországgal a konstanci zsinat összeülte előtt
I. Zsigmond római és magyar király összeköttetései Spanyolországgal a nyugati nagy egyházszakadás megszüntetésére irányuló törekvésével függenek össze. Az 1378. évi szeptember hó 20-án eszközölt fondii választással megindult nyugati nagy egyházszakadás megszüntetését célzó három mód, a via cessionis, via compromissi és via synodi közül az utóbbi bizonyult a legerősebbnek, és a XV. század elejére mindinkább tért foglalt az a felfogás, hogy a szakadást legcélszerűbben egy általános zsinaton lehetne megszüntetni. VII. Ince pápa a via concilii generalis eszméjének befolyása alatt már megkísérlette az egyházi unió létrehozását, de eredménytelenül. A XV. század első évtizedében az egyes pápák által hirdetett zsinatok, az 1408. évi, XIII. Benedek által összehívott perpignani zsinat, XII. Gergely 1409. évi cividalei, a mindkét obedientiabeli bíbornokok 1409. évi pisai, valamint XXIII. János pápa 1412/13. évi római zsinata ezen törekvésnek voltak folyományai, de a szakadást egyikük sem szüntette meg, sőt, mint tudjuk, a pisai zsinat még tetőzte a szakadást azzal, hogy Petros Philargost, V. Sándort választotta meg a pápai trónra, akit 1410-ben XXIII. János pápa követett az egyház legfőbb méltóságában. Igaz, hogy a pisai zsinat az egymással versengő két pápát, XII. Gergelyt és XIII. Benediket letette a pápai méltóságból, amit azonban természetesen ezek egyike sem vett tudomásul. Az 1413. év fordulóján végre elhatározó lépés történt a szakadás megszüntetésére. A három pápák egyike, XII. Gergely egy jól átgondolt és kellőképpen indokolt alternatív javaslattal lépett elő. A javaslat lényege az volt, küldjön ki mind a három pápa megbízottakat, akik a szakadás megszüntetését eszközlendő általános zsinat helyére és idejére nézve megállapodásra jussanak. Ha azonban erre a feladatra világi utal-