Ferenczi Zoltán - Bártfai Szabó László - Viszota Gyula: Adatok a Magyar Tudományos Akadémia és a 19. század első felének történetéhez 1. Ferenczi Zoltán: Széchenyi (István) emlékezete. - Szabó László, Bártfai: Adatok a MTA történetéhez 1825-1849-ig. - Viszota Gyula: Cenzurai kúlönlegességek a 19. század második felében. (1926)
I. Ferenczy Zoltán: Széchenyi emlékezete
tékeny intézmény részlet, vagy országrész, hanem egész Magyarország, benne az egész magyar nemzet. Nincs tehát az ő működésének tévesebb felfogása, mint kiemelni egy részletet s azt mondani : ez az , mert mind együttvéve adja az egészet. Nem lehet tehát Széchenyi pályájának hibásabb felfogása, mint az, amely Kossuthnak a Kelet népére adott feleleletéből elterjedt és tankönyvekbe is átment, t. i. hogy Széchenyi kereskedelmi, röviden nemzetgazdasági úton akarta a magyart előbb gazdaggá s azután szabaddá tenni, amit akkor Kossuth mint Széchenyi és Wesselényi közti ellentétet tüntetett fel, mintha bizony Wesselényi a szabadság útján akarta volna a nemzeti vagyonosodást elérni. Ez aztán a köztudatba később mint Széchenyi és Kossuth ellentétes programmja jutott be. Végzetes tévedés. Bizonyára oly férfiú, ki már első működésével minden nemzet legmagasabb tudományos, nyelvi és kultúrintézményének alapkövét, mint a Magyar Tudományos Akadémia, teszi le, s aki a Hitelben és utóbb mindig azt hirdeti, hogy a földön a legmagasabb, mi elérhető, a kiművelt emberfő s a nemzetek legtanulságosabb statisztikája a legmagasabb tudásra eljutott emberek összege összevetve más nemzetekével; az ily ember nem gyárak alapításában s hasonlókban fogja működésének főprogrammpontját látni, mert hiszen ezek következmények és eszközök csak a nagy egészhez. Az ily tévedés Széchenyiről abból ered, hogy ő azok közé a messzelátó, a képzeletnek mondhatni immens mértékű ereje által segített erős, csalhatatlan logikájú agyvelővel, oly sublimált tiszta ésszel bíró emberek közé tartozott, ki amit tett, mindent a helyes időben tett, az idők teljességében, sem későn, sem korán s ezért minden, amit tett, minden, amit kezdeményezett, nemcsak hogy fennmaradt, hanem hatványaira emelkedett, melyek mind Magyarország jövőjét szolgálták s szolgálják ma is, mert mint ő morda, jövőjében szereti a magyart, így ő egy akadémiát alapított s azóta a magyar tudományos társaságok száma régió