Darkó Jenő: Jelentés az Athénben tartott III. nemzetközi bizantinologiai kongresszusról (1931)
byzantinológiai kongresszusról az aoristos a pillanatnyi actiot fejezi ki, antik örökségre vezethető vissza. A különbség csak annyi, hogy az új görög az ógörögben előforduló némely actiot kiküszöböli, vagy redukált. Merker (Athén) arra az eredményre jut a 4. evangélium praepositioinak vizsgálatánál, hogy a praepositiok határozós kifejezésekkel való helyettesítésének itt megfigyelhető szokása átment a későbbi, ill. mai görög népnyelvbe is, s az evangélium erdővópari -jától egyenesvonalú fejlődés vezet a Korais ejuvopris-án át a mai népnyelv E/ia mropri-jáig. Az irodalom körébe vágó előadások között bennünket elsősorban érdekelhet a Vári Rezsőé, aki kapcsolatban Akadémiánk ,,Sylloge Tacticorum Graecorum“ c. vállalatáról adott beszámolójával rámutatott az ezen a területen még megoldásra váró összes problémákra és feladatokra, melyek végcéljaként a bizánci hadügyről írandó rendszeres kézikönyv szükségességét emelte ki. A forráselemzések sorában megemlítem Schehl (Graz) tanulmányát Malalas történeti értékéről, amely krónikás szerinte jó forrásokból dolgozott s hibái csupán az ő félreértéseinek következményei, továbbá Andreeff (Prága) értekezését Johannes Lydos ,,jcegi Oiparsperpov“ c. művéről, melynek szorosan a mantika körébe vágó forrásai ugyan régebbi keletűek, de ezeket Lydos átsimította és teletűzdelte a saját kora (V—VI- sz.) szociális és politikai viszonyainak rajzával. Hudaverdoglu Theodotos, az athéni magyar követség sajtófőnöke az anatóliai, törökül beszélő görögök körében kialakult görög írású, de török nyelvű irodalmat ismertette, kiemelvén azt, hogy a görög írásjegyeknek következetes használata tartotta fenn az anatóliai görögökben a nemzeti érzést s mentette meg őket a törökségbe való teljes beolvadástól. Pantelides (Athen) a kyprosi középgörög nyelvjárásról megállapította, hogy ennek kialakulása már a VII. sz.-ban megkezdődhetett az elszigetelt földrajzi helyzet és az arab hódítás következtében, a XIII. sz.-ban már teljesen kijegecesedett alakban áll előttünk s a frank hódítás korában erős francia és olasz hatásoknak volt kitéve főleg az irodalmi, már kevésbbé a népnyelvben. Egyes nevek, illetve szavak interpretatívjával foglalkoztak: Menardos, a kongresszus elnöke,aki a középkori görögök Allacov, Anaóviog nevét, Sajdak (Poznan) a X. sz. epigramma-költő Johannes Geometres nevének érnéke ( földönfutó), Kurilas (Athos) a havasalföldi vajda a leveleiben található szimbolikus jelentésű I 0) szó as°