Berényi Pál: Államszámviteltan - Tudományos zsebkönyvtár 74. (1901)

I. Alapfogalmak

MAGY. ARADEML' - KÖNYVTÁRA ,'1 I. Alapfogalmak.­­ 1. §. Javak. Gazdaság. Érték. A javak arra valók, hogy velők szükségleteinket kielégítsük. A javaknak abbéli tulajdonságát, a melynél fogva alkalmasak emberi szükségletek kielégítésére, használhatóságnak nevezzük. Vannak javak, a­melyek olyan bőségesen fordul­nak elő a természetben, hogy az emberek korláttalanul elégíthetik ki velük szükségleteiket, emellett minden­kor szabad rendelkezésünkre vannak. Ezeket a javakat szabad javaknak nevezzük. (Levegő, napsugár, ivóvíz stb. — bár néhol ezeknek a javaknak a megszerzése is költséges.) A szabad javak száma nagyon is korlátolt. Az embereknek ez ok miatt is az képezi legnagyobb élet­feladatát, hogy java idejében gondoskodjanak szük­ségleteik fedezésére szolgáló javak beszerzéséről, illetőleg szükségleteik kielégítéséről. Az embereknek abbéli tervszerű tevékenysége, miszerint a szükséges javakat beszerezzék és azokat észszerűen felhasz­nálják, ga­zdál­kodásnak neveztetik. Azokat a ja­vakat pedig, a­melyek a gazdálkodásnak tárgyát képezik, gazdasági javaknak nevezzük. A javak gazdasági értékét az a jelentőség határozza meg, a­melyet a gazdasági javaknak szükségleteink kielégítése szempontjából tulajdonítunk. Csak a gazdasági javaknak van értéke; a szabad javak nem bírnak gazdasági értékkel (ámbátor a Tátra levegőjét megfizetjük; Abbázia napmelegét is, néhol az ivóvíz is pénzbe kerül). 2. §. Csere-érték. Használati­ érték. Mindenki készséggel túlad azokon a javakon, a­melyekkel bő­ségben rendelkezik, hogy a fölöslegért olyan javakat kapjon, a­melyeknek díjával van. Azon javakat, a­melyek a czélra készültek, hogy más javakért be­­cseréltessenek, cserejavaknak nevezzük. Mennél több javat cserélhetni be a cserére felajánlott jószágért, annál nagyobb a csereértéke. A javak csereértékét azok csereképessége határozza meg. A javak hasznossága állapítja meg azok használati értékét.

Next