Bozóky Endre: Physikai zsebkönyv. A physika alapfogalmainak, törvényeinek, legkiválóbb kísérleteinek és kísérleti eredményeinek rövid áttekintése - Tudományos zsebkönyvtár 110. (1913)
Kinematika
Jegyzet. Nálunk a méter-rendszer az 1874. Vili. t. ez. alapján áll és 1876. jan. 1-én vált kötelezővé A magyar etalon az olvadó jég hőmérsékleténél 10 9999987 m-rel. (Mikron, g .OOOOOOI mm.) 5. Időmérés. A physikai időegység közép-nap 86400-ad része, a közép-másodpercz. (Jele: sec.) 6. Tömegmérés. A testet alkotó anyag mennyiségét tömegnek hívjuk. (Jele : M) Tömeg-egység a gramm-tömeg, vagyis jövő része a Bordaféle kilogramme des archives-nek. Ez 1 dm 3 tiszta, 4° C mérsékletű víznek Párisban légüres térben való súlyát volt hivatva feltüntetni, de újabb mérések szerint 1 dm3 tiszta, 4°-a víz tömege = 1 000013 tömegegységgel. 7. Absolut mértékrendszer. Absolut azért, mert helytől és időtől független. A 3 önkényesen megválasztott alapegységből (cm.-gramm-tömegsec.) minden más mennyiség számára 1 e származtatott egységeket állapít meg. Ha ezek kényelmetlenül nagyok vagy kicsinyek volnának, akkor 10 -szeresük használható.Ezek a másodrendű egységek. 8. Mechanika a physikának azon ága, mely a mozgások leírásával foglalkozik. Részei a kinematika, mely a mozgást az ezt létesítő okoktól és a mozgó anyagtól függetlenül tárgyalja és a dynamika, mely az utóbbiakra is tekintettel van. A statika mint a dynamikának külön ága, az erőhatásokat az egyensúly esetében vizsgálja. Kinematika: 9. Absolut nyugalom esetében a test helyzetét a térben állandóan megtartaná. Absolut mozgás esetében a test helyzetét a térben abs. nyugalomban levő testekhez képest megváltoztatná. Csak relatív nyugalmi és relatív mozgási állapotot ismerünk. A mozgó anyagi pont egymásra következő helyei a mozgás pályáját határozzák meg, mely lehet egyenes vonalú és görbe vonalú. A pálya meghatározott darabjának hosszúságát útnak hívjuk. 10. Az egyenes vonalú mozgás egyenletes, ha az anyagi pont bármekkora, de egyenlő időközökben egyenlő utakat fut be, (Galilei 1638), vagy lehet változó. Egyenletes mozgásnál az útnak (s) az időhöz (t) való aránya állandó értékű, s a mozgás sebességét adja. c = s : t, s — c t, t — s : c.