Koszorú, 1863. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1863-10-25 / 17. szám
hetenkint SZÉPIRODALMT I elco* Megjelenik hetenkint vasárnap. Szerkesztő szállása, hová a dolgozatok, előfizetési pénzek, reklamatiók is küldhetők . Üllői út és 3 pipa-utcza sarkán, 11. sz. SZÉPIRODALMI S ÁTALÁNOS MIVELTSÉG TERJESZTŐ Előfizetés: egész évre , 12 írt, félévre 6 frt. Előfizetést elfogad s a lap szétküldését is kezeli Emsch Gusztáv kiadó - hivatala : Barátok tere 7. sz. MÁSODIK FÉLÉV. OCTOBER 25. 1803. 17. SZÁM. KÖSZÖRŰ. HETILAP. AZ EMBER EREDETE*) II. MIKÉP? Miután a teremtés hat napját, bátor csak a mi parányi földgömbünkre értve is, esztendők számos millióira szélesíti ki a geológia, önként várhatjuk, hogy az ember eredetére nézve is igen szűk tudósítás a tudomány emberének az, hogy: „Teremte azért az isten embert az ő képére,amelylyel írja le az egész műfolyamot a legősiebb történelmi oklevél. Vajon ennek a kiszélesítése, vagy épen mással, mind jobbal, mind bővebbel való felcserélése sikerült-e annyira, mint ama másik, az a kérdés, melynek ha nem eldöntését, legalább világosítását vettük ezúttal czélba. A tudománynak e téren tett nyomozásai eredményét egy pár szóval megmondhatom. E helyett: „Teremté őt isten a maga képére és hasonlatosságára,“ Írjuk ezt: „Fejleszték Őt a természeti szükségek a majom képére és hasonlatosságára,“— és azonnal kész a felelet a czikkünk homlokára biggyesztett „mikép“-re. Csak egy kis paródia, és egyéb semmi. És ne gondolja a k. o. mintha én, vagy rajta kikapni vagy átalában az egész ügy- ből tréfát űzni akarnék. Íme ott van a Huxley tízéves könyve **), mint a felvett kérdésnek tüzetes, legújabb és legbővebb tárgyalása: tessék elolvasni figyelmesen, s ha más, vagy több tanulságot bír kivonni belőle, mint amennyit az iménti néhány szóban elmondok, abban az esetben ünnepélyesen lemondok arról az igényről, hogy valaha, bárminő állapotomban — az írói segélypénztárhoz folyamodhassam. De sok is van ám abban az egynéhány szóban — paródia létére , több, mintsem futó pillanatra gyaníthatná az olvasó. Az az állítás t. i. csak az ember fajra való alkalmazása egy sokkal szélesebb állításnak. Annak, hogy átalában mindaz, amit ma külön fajnak ismerünk és tartunk, nem külön teremtés, vagy akár minemű saját és önálló származás eredménye, hanem közös bizonyos typusok formaváltozása. P. o. valamennyi tű- vagy tövislevelű fa egyetlenegy fenyő typusnak klíma, talaj és más befolyások által különbfélesített alakjai. Továbbá, valamennyi húsevő (ragadozó) emlős állat egy kutya vagy macska typus hasonlókép okozott elváltozása. Szóval Ovidius „metamorphosiai“ a természeti tudományok ez ágának sokkal hűvebb képe, mint Virgilius „georgicon“a a hajdani Italia gazdasági irodalmának. • Az imígy kiszélesített állítást röviden „Darwin elméletének“ nevezik, mivel a nevezett angol tudós szerkesztő s adó elé következetesen és a tudomány számos ada *) Kezdete az 1. 2. számban. Szerk. **) Evidence as to Man’s place in nature, by-Tho* mas Henry Huxley. London. 1863, nagy 8adr. 33