Koszorú, 1865. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1865-03-26 / 13. szám

Megjelenik hetenkint vasárnap. ) Szerkesztő szállása ,­­­hová a dolgozatok, előfize­tési pénzek, reclamatiók is küldhetők : Üllői­ út 7 sz. HETILAP Előfizetés: egész évre 12 frt, félévre 6 frt. Előfizetést elfogad s a lap­­ szétküldését is kezeli Emich Gusztáv kiadó­hivatala Barátok­ tere 7. sz. HARMADIK ÉVFOLYAM. MÁRCZIUS. 26. 1865. ELSŐ FÉLÉV. 13. SZÁM. A SZÉPIRODALOM S ÁTALÁNOS MIVELTSÉG KÖ­R­É­B­Ő­L. VÁZLATO­K A MŰVÉSZET KÖRÉBŐL. (Folytatás.) III. A társítás eszméje, mely a tudomá­nyos egyetemeknek szintúgy, mint a mű­akadémiáknak alapja, s mely a nagyobb számmal egy czélra törekvők szövetkezé­séből áll, a fejlődés bizonyos fokát feltéte­lezi. Hol a tudomány vagy művészet mű­velői hiányoznak, ott egyetemek s akadé­miák felállítása nem jöhet szóba; ellenben hol fölkentjei nagyobb számmal léteznek, hol a társítás előnyeinek hasznosítására a vágy fölébredt, ott hasonló intézetek virá­goznak. A karvezér művészek koráig , kiter­jedt körű egyes műiskolák léteztek, mint például a Giottoé, melynek tevékenysége egész Olaszhonra kiterjedt; Giambellinié, melyben a velenczei remek művészek ma­gukat kiképezték. —Németalföldön a van Eyck testvéreké, mely az olajban a tökéle­tesítés hatalmas eszközét feltalálta; de mi­vel a kifogástalanul tekintélyes művészek, kik átalánosan példányul szolgálhattak volna, még föl nem merültek: az érintett iskolák szorosan a mesterek személyeihez voltak kötve, ezekkel együtt éltek és ele­nyésztek, míg a karvezér mű­­vészek letű­nte után, midőn a társításnak a művészet terén nemcsak lehetősége, hanem szüksége is érezhető volt, Zucchero a szent Lukács né­vért keresztelt műakadémiát 1593. évben Rómában létrehozta, mely után 1648. év­ben XIV. Lajos Párisban festész-akadémiát alapított. Németországon a berlini mű­aka­­démiát, mely 1694. évben keletkezett, né­melyek a legrégibbnek tartják ; azonban a műírók fölemlítik , hogy a Landrart-féle műakadémia Nürinbergában 1662-ben, s így 32 évvel előbb keletkezett. München­ben 1858-ban ünnepelték meg a műaka­­démia félszázados fenállásának emlékezetét, Düsseldorfban pedig a régi műakadémia helyét, Pestel főelnök alapítványából, 1822 óta az új műakadémia pótolja, melynek előbb Cornelius, utóbb pedig 1826-ban Schadow Ion igazgatójává. Bécsben a műakadémia első József c­sá­­szár által megalapítva, de csak VI. Károly császár idejében 1726-ban Ion végkép szer­vezve. A felhozott példák elegendők annak bebizonyítására, hogy hozzánk távolabb és közelebb eső tartományokban és népeknél, műveltség és létszám tekintetében a mienk­nél nem kedvezőbb körülmények közt, műakadémiák állanak fenn, és mi még min­dig hátravagyunk. Azon igényekkel szemben, melyeket, a vezérművészek remek alkotásai után, a felfogásra és kivitelre nézve, a rajz hibát­­lanságára, az árnyékolás és távlat tökéle­tes voltára, az ember s az állatok boncttani ismeretére, a természeti hűségre s egye­bekre nézve most már a, műértők tenni szoktak, az a meggyőződés jutott érvény­re , hogy az ezen sokoldalú tanulmányokra

Next