Koszorú, 1865. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1865-03-26 / 13. szám
Megjelenik hetenkint vasárnap. ) Szerkesztő szállása ,hová a dolgozatok, előfizetési pénzek, reclamatiók is küldhetők : Üllői út 7 sz. HETILAP Előfizetés: egész évre 12 frt, félévre 6 frt. Előfizetést elfogad s a lap szétküldését is kezeli Emich Gusztáv kiadóhivatala Barátok tere 7. sz. HARMADIK ÉVFOLYAM. MÁRCZIUS. 26. 1865. ELSŐ FÉLÉV. 13. SZÁM. A SZÉPIRODALOM S ÁTALÁNOS MIVELTSÉG KÖRÉBŐL. VÁZLATOK A MŰVÉSZET KÖRÉBŐL. (Folytatás.) III. A társítás eszméje, mely a tudományos egyetemeknek szintúgy, mint a műakadémiáknak alapja, s mely a nagyobb számmal egy czélra törekvők szövetkezéséből áll, a fejlődés bizonyos fokát feltételezi. Hol a tudomány vagy művészet művelői hiányoznak, ott egyetemek s akadémiák felállítása nem jöhet szóba; ellenben hol fölkentjei nagyobb számmal léteznek, hol a társítás előnyeinek hasznosítására a vágy fölébredt, ott hasonló intézetek virágoznak. A karvezér művészek koráig , kiterjedt körű egyes műiskolák léteztek, mint például a Giottoé, melynek tevékenysége egész Olaszhonra kiterjedt; Giambellinié, melyben a velenczei remek művészek magukat kiképezték. —Németalföldön a van Eyck testvéreké, mely az olajban a tökéletesítés hatalmas eszközét feltalálta; de mivel a kifogástalanul tekintélyes művészek, kik átalánosan példányul szolgálhattak volna, még föl nem merültek: az érintett iskolák szorosan a mesterek személyeihez voltak kötve, ezekkel együtt éltek és elenyésztek, míg a karvezér művészek letűnte után, midőn a társításnak a művészet terén nemcsak lehetősége, hanem szüksége is érezhető volt, Zucchero a szent Lukács névért keresztelt műakadémiát 1593. évben Rómában létrehozta, mely után 1648. évben XIV. Lajos Párisban festész-akadémiát alapított. Németországon a berlini műakadémiát, mely 1694. évben keletkezett, némelyek a legrégibbnek tartják ; azonban a műírók fölemlítik , hogy a Landrart-féle műakadémia Nürinbergában 1662-ben, s így 32 évvel előbb keletkezett. Münchenben 1858-ban ünnepelték meg a műakadémia félszázados fenállásának emlékezetét, Düsseldorfban pedig a régi műakadémia helyét, Pestel főelnök alapítványából, 1822 óta az új műakadémia pótolja, melynek előbb Cornelius, utóbb pedig 1826-ban Schadow Ion igazgatójává. Bécsben a műakadémia első József császár által megalapítva, de csak VI. Károly császár idejében 1726-ban Ion végkép szervezve. A felhozott példák elegendők annak bebizonyítására, hogy hozzánk távolabb és közelebb eső tartományokban és népeknél, műveltség és létszám tekintetében a mienknél nem kedvezőbb körülmények közt, műakadémiák állanak fenn, és mi még mindig hátravagyunk. Azon igényekkel szemben, melyeket, a vezérművészek remek alkotásai után, a felfogásra és kivitelre nézve, a rajz hibátlanságára, az árnyékolás és távlat tökéletes voltára, az ember s az állatok boncttani ismeretére, a természeti hűségre s egyebekre nézve most már a, műértők tenni szoktak, az a meggyőződés jutott érvényre , hogy az ezen sokoldalú tanulmányokra