Kritika 4. (1966)
1966 / 1. szám
TANULMÁNYOK Szám/lap Almási Miklós: A cinizmus : egy magatartás vitája önmagával 6 10 Egy nagyszerű film: Hideg napok8 3 Ágh Attila : Humanizmus és kultúra9 3 Balogh László: Romániai magyar költők új kötetei7 31 Béládi Miklós: Az áruló (Sánta Ferenc új regénye)4 41 Kassák Lajos költészete 12 13 Czine Mihály : Hét évszázad magyar versei 11 27 Diószegi András: Benjámin László költészete7 8 Juhász Ferenc, a megújító 10 23 Erdei Ferenc: A szervezés, irányítás és igazgatás tudományáról4 3 Farkas László: Moldova György5 38 Fekete Sándor: Korunk nagy kérdezője (Jegyzetek Antonio Gramsciról)3 14 Forgács László: Az esztétika-történetírás módszertani kérdéseihez5 15 Fülöp László: Vonások Nagy László arcképéhez8 14 Garai László: A műértés pszichológiája és szociológiája2 13 Garamvölgyi József: Zalka Máté6 3 Garaudy, Roger: Utószó a „Parttalan realizmus”-hoz 118 Graff György: A költészet és a modern természettudomány 33 Hankiss Elemér: József Attila komplex képei (Mérhető-e a vers hatásának intenzitása?) 10 11 Kis Pintér Imre : Arckép Galgóczi Erzsébetről 12 44 Klaniczay Tibor: A „Csontváry-kérdés”1 3 A szintézis útján 128 Koczkás Sándor: „Hiába lobogok a század terein” (Ladányi Mihály verseiről)3 32 Szám/lap Magyar líra — éves metszetben (A „Szép versek 1965” ürügyén) 11 32 Köpeczi Béla: A magyarság külföldi képe2 3 Maróti Lajos : Líra, tudomány, műveltség3 6 Miklós Pál: Irodalmi lexikon — irodalomelmélet — irodalomszemlélet1 13 Új törekvések a marxista irodalomelméletben5 3 Molnár Erik : Révai József történelemszemléletéről7 3 Nemeskürty István: Ingmar Bergman9 43 Németh Lajos: Gruber Béla festészete9 22 Nyírő Lajos: Az orosz formalista iskola9 10 Perneczky Géza: A szecesszió, avagy a magyar „belle époque”2 22 A Nyolcak és az aktivisták köre 4 15 Madame sans Gêne és köre (Magyar szobrászat 1920-1945) 12 39 Simó Jenő: A magyar irodalom külföldön 103 Sőtér István : A verses regény és a regény (Az Anyegin és a magyar irodalom)8 23 A magyar líra helye a világban 113 Szabó B. István: A mai magyar novelláról (A „Körkép” antológiákat olvasva)8 41 Sziklay László: A prágai iskola 11 16 Szilágyi János : Új nemzedék a láthatáron (Jegyzetek fiatal szovjet drámaírókról)6 19 Tóth Dezső: Czillei és a Hunyadiak 123 Török Endre: író a történelemben (Iszak Bábelről)4 24 Vajda György Mihály : A „fenomenológiai iskola” 12 29 Varga János: Magyar szellemtörténet - magyar nacionalizmus 86 Wéber Antal : Vázlat Mesterházi Lajosról2 33 * * * 3