Kritika 31. (2002)

2002 / 1. szám - Pogonyi Lajos: Egy pesti fiú - Dessewffy Tibor - Z. Karvalics László: Az Új Törvénykönyv

2002. január Wilson szerint például főszabályként fogadhatjuk el, hogy minél demokratikusabbnak érzékelik a felhasználók az adott közeget - vagyis úgy érzik, beleszólásuk van a szabályok és a standardok ki­alakításba - annál inkább hajlamosak használni is a szóban forgó technológiát. Wilson törvénye tehát azt mondja ki, hogy a fi­zikai vagy formális hozzáférés biztosítása önmagá­ban még elégtelen arra, hogy egy adott technológia - ebben az esetben az internet - társadalmi hatása­iról képet alkothassunk. Ahhoz, hogy ez sikerül­hessen, további társadalmi és kulturális tényezőket is figyelembe kell venni. Ezzel Wilson a Metcalfe­­törvény implicit kritikáját is adja. Egy hálózat értéke nem a hozzá csatlakozók számának mértani halad­­ványaként számolható ki, hanem aszerint kalkulál­ható, hogy a fizikai hozzáférés mellett milyen mér­tékben biztosítottak a pénzügyi, kognitív, tartalmi és politikai feltételek. Más szavakkal azt is mond­hatnánk, hogy a Metcalfe-törvény kétdimenziós há­lózatképét, Wilson társadalmi faktoraival súlyozás révén háromdimenzióssá alakítottuk. Bár Wilson a globális digitális szakadékkal kapcsolatban fogalmazta meg elméletét, az elv más esetekben is alkalmazható. Megkockáztat­juk: minél inkább előre haladunk a technológiai diffúzió folyamatában, annál inkább nyilvánvaló­vá válik a társadalmi tényezők, a valódi hozzáfé­rés jelentősége. Ma már a mobil- és hagyományos telefonszolgáltatók sem elsősorban az előfizetők számának növelésére törekszenek (a vonalas te­lefonok esetében a fizikai hozzáférés országszer­te biztosítva van), hanem azt vizsgálják kétség­­beesetten, hogy az adott hálózati feltételek között hogyan lehetne adatforgalom-növekedést gene­rálni. Hogyan lehet rávenni az előfizetőket, hogy minél nagyobb mértékben használják ki a rendel­kezésükre álló technológiai potenciál? Az internet vonatkozásában Paul DiMaggio és Hargittai Eszter ugyanezt hangsúlyozza, amikor a „digitális szakadék” helyett inkább a „digitális egyenlőtlenségek” kifejezés használatát javasol­ják. Az Egyesült Államokban, ahol az internet­penetráció lassan meghaladja a 60%-ot, már nem elsősorban a formális hozzáféréssel rendelkezők és az ebből kimaradók közötti különbségek elemzése a releváns, hanem annak megismerése kerül előtérbe, hogy a formális hozzáféréssel ren­delkezők mikor, mennyi ideig, milyen célból és mire használják az internetet, és ez a használat milyen változásokhoz vezet az életükben15 (DiMaggio és Hargittai, 2001). Ha provokatívan akarnánk fogalmazni, azt mondhatnánk: az új technológiák elterjedésekor meghatározónak kell tekintenünk a társadalmi­kulturális környezet szerepét - ennek a közegnek a vizsgálata csak egy esetben fontosabb. Akkor, ha a technológiai diffúzió, a formális hozzáférés elterjedése már befejeződött.16 ■ Az internet elterjedésének első évtizede (öt év csendes „ráhangolódással” és 5 év fékevesztett száguldással) lassan befejeződik. Bár a világháló növekedése nem lassul, itt az ideje, hogy a mér­nökök és piackutatók mellett a szociológusok is komolyan vegyék ezt a jelenséget és saját tudás­­készletüket és fogalmi apparátusukat az Új Tör­vénykönyv megértése (és megírása) érdekében mozgósítsák. Az Új Törvénykönyv legtöbb para­grafusának már nem a puszta elterjedés, a formá­lis hozzáférés és birtoklás kérdéseivel kell foglal­kozniuk, hanem annak értelmezésével, hogy ezek a technológiák miként változtatják meg, ala­kítják és formálják a hétköznapi élet, a közössé­gek, a gazdaság és a kultúra világát. Ne feledjük: a magyar társadalomban az el­múlt 6-7 évben végbement további három nagy jelentőségű technológiai diffúziós folyamat - a bankkártya, a mobiltelefon és a kábeltévé elterje­désére és általánossá válására gondolunk - ame­lyek társadalmi és kulturális hatásairól még min­dig keveset tudunk. Az internet - sok minden más mellett­­ e három, előbb említett területet is részben vagy egészben bekebelezi (vagy összeol­vad velük), így társadalmi következményei előre­láthatólag még ezeknél is jelentősebbek lesznek. Ha igaz a mondás, hogy a politika sokkal fonto­sabb dolog annál, mintsem hogy politikusokra bízzuk, a társadalomtudósok sem vonhatják ki magukat a technológiai fejlődés és az internet kapcsán felmerülő kérdések megfogalmazásának és megválaszolásának kényszere alól, magukra hagyva ezáltal a mérnököket, matematikusokat és informatikusokat a társadalmi viszonyok szá­mukra idegen világában. Ugyanakkor ennek az elemzési kényszernek van egy másik, talán még fontosabb oldala is. A késő modernitás sajátos működési mechanizmu­sai, az újkapitalizmus komplexitása - vagy egy­szerűbben szólva: az életünk - megérthetetlen a technológiai fejlődés szándékolt és nem szándé­kolt következményeinek elemzése, az Új Tör­vénykönyv kodifikálása nélkül. Nem véletlenül remegnek Werbőczy mai utódai: ez már egy kol­lektív, intellektuális és hierarchiamentes vállalko­zás lesz. A Múlt érdekviszonyaival terhelt tudo­mányfinanszírozás, a káoszmenedzsmentbe ful­ladó politikai stratégia, a szabályozási reflexekbe merevedő kisstílűség és a távlatot feladó provin­­cialitás percei meg vannak számlálva. A kérdés mármost az, hogy ki is az, aki szá­mol, és ezt milyen gyorsan teszi17. DESSEWFFY TIBOR, Z. KARVALICS LÁSZLÓ IRODALOM Bell, D. (1974): The Corning of the Post Industriol Society. Lon­don, Heinemann Educational Books Ltd. Berger, P. and T. Luckmann (1966): The Social Construction of Reality. New York. Bijker, W., T. P. Hughes, et al., Eds. (1987): The Social Construction of Technological Systems. Cambridge, Mass., MIT Press. Bijker, W. E. and J. Low, Eds. (1992): Shaping Technology Buil­ding Society: Studies in Sociotechnical change. Inside Technology. Cambridge, Mass, MIT Press. Castells, M. (1996): The Information Age: Economy, Society and Culture. Volume 1-3: The Rise of the Network Society. Oxford, Blackwell. DiMoggio, P. és Hargittai, E. (2001): „From the „Digital Divide" to „Digital Inequality": Studying internet Use As Penetration Increases' Working Paper #19, Center for Arts and Cultural Policy Studies, Woodrow Wilson School, Princeton University Dutton, W. (1999): Society on the Line, Oxford University Press Endrei, Walter (1978): A középkor technikai forradalma Magve­tő, Bp. Kedzie, Christopher R. (1997): The third waves. In: Kahin, Brian — Nesson, Charles: Borders in Cyberspace: information policy and the global information infrastructure Harvard University Press, 106-128. o. Latour, B. (2000): Sohasem voltunk modernek, Osiris, Budapest.. Law, J. ed.: (1991): A Sociology of Monsters. London, Roufledge. Ludlum, R. (2000): A Prométheusz-összeesküvés, Budapest Naughton, J. (2000): A Brief History of the Future. London. Norris, P. (2001):, Cambridge University Press. Norton, Jim (2001): „What long term changes await business ond consumers". Manuscript.. Rogers, E. M. (1995): Diffusion of innovations. New York, Free Press. 5 Silverstone, R., E. Hirsch, et al. (1992): Information and Communications technologies and the moral economy of the house­hold. Consuming Technologies: Media and Information in Domestic spaces. London, Routledge. Sokol, A. és Bricmont, J. (2000): Intellektuális imposztorok, Typotext, Budepest. Stewart, J. and R. Williams (1998): The Coevolution of society and multimedia technology. Social Science Computer Review 16. (3). Turkle, S. (1996): Life on the Screen: Identity in the Age of the internet. London, Weidenfield ond Nicolson. Valente, T. W. (1995): Network Models of the Diffusion of Innovations. Cresskill, New. Jersey, Hampton Press Inc. Webster, F. (1995): Theories of the Information Society. London, Routledge. Wilson, Ernest J. Ill (1999): Closing the Digital Divide, internet Policy Institute, Washington. JEGYZET * Szeretnénk köszönetet mondani Benda Klára, Csepeli György, Hammer Ferenc, Galácz Anna, Molnár Zsuzsa és Pintér Róbert érté­kes megjegyzéseiért.­­ Hibridek alatt Latour és a science studies iskolához tartozó más kutatók a hagyományos dichotómiákat - főként a társadalmi-termé­szeti, tárgyak-személyek ellentétpárokban való gondolkodást - ke­resztbemetsző jelenségeket értik. Az ózonlyuk, az interkontinentális rakéták, Pasteur felfedezései vagy a villanykörte, egyszerre hatnak ki mindkét, a hagyományos felfogásban különálló mezőre (Latour 2000).­­ Természetesen nem azt állítjuk, hogy ez a terület teljességgel terra incognita lenne akár csak a hazai társadalomtudományokon be­lül, elég legyen itt csak Angelusz Róbert vagy Nyíri Kristóf kutatásai­ra utalni. Állításunk nem úgy szól, hogy e témával nem foglalkoznak kiváló kutatók, hanem úgy, hogy a terület jelentőségéhez képest még mindig túlságosan kevés figyelmet kap.­­ Gordon Moore, az Intel egyik majdani alapítója 1965-ben, az Electronics című folyóirat harmincötödik, jubileumi kiadásába írt cik­kében fogalmazta meg később számtalanszor idézett törvényét. Moore eredeti állítása ekkor még csak arra vonatkozott, hogy „Az in­tegrált áramkörök összetettsége nagyjából évente duplázódik, meg­jelenésük óta. Az adott funkcióra eső költség sok ezerszeresen csök­ken, mialatt drámaian fejlődik a rendszer teljesítménye és meg­bízhatósága.... Az összetettség... a következő tízéves periódus vé­géig (1975-ig) körülbelül kétévente fog duplázódni... De az új esz­közök még ebben a lassított szakaszban is folytatják az elektronikus funkciók árának csökkentését és a digitális elektronika felhasználásá­nak kiterjesztését az egész társadalomban, mind széleskörökben." Moore 1995-ben, egy mérnökegyesület számára adott ünnepi be­szédben tette mérlegre előrejelzése pontosságát, megállapítva, hogy a közeli években nem kell a kétéves ritmus felcserélődésére számíta­ni. Új elemként annyit tett hozzá a törvényhez, hogy „az információ­­ipar dominánssá válását követően a növekedés mérséklődése mély belső konfliktust okoz az ágazatnak, a termelési költségek exponen­ciális emelkedését nem képes a bevételi oldal avval arányos mérték­ben követni. Legalább akkora gond ez, mint a technológiai kihívás.... A technológiai fejlődés mértékét egyre inkább pénzügyi meghatározottságok fogják szabályozni...." Az eredeti idézeteket Id. a Richard Rhodes által összeállított Visions of Technology c. szemelvénygyűjtemény (Touchstone Book, 2000) Moore's Law c. szócikkében (pp. 243—244.).­­ Amennyiben élcelődni akarnánk, a Moore-törvényt ezhöz, a nagy varázslóhoz is hasonlíthatnánk, amennyiben mindenki beszél róla, de senki nem látta még. Egészen meglepő eltérésekkel, kilen­gésekkel idézik ugyanis a különböző szerzők a duplázódási időt. Mint láthattuk maga Moore is kezdetben egyéves időtartamról be­szél, amit a jövőre nézve két évre módosít, míg pl. Jim Norton (Norton, 2001) „közel húsz hónapra" teszi ezt az időt. Később a „másfél év" terjedt el, rávilágítva arra, hogy igazából nem is a növe­kedés pontos számoszlopai, hanem a növekedés dinamikájának a té­nye és az értelmezése a lényegi kérdés.­­ Annál is inkább, mert a jelenlegi félvezetőtechnológia fizikai kor­látainak ismeretében még az is kiszámítható, hogy meddig érvényes Moore törvénye - vagyis mikorra várható a technológiai paradigma­­váltás. Az elemzők szerint egyébként 2007—2008-ra.­­ Az internet terjedésével kapcsolatban, tudomásunk szerint elő­ször George Gilder utalt e példára, egy 1997-es beszédében.­­ Mondhatnánk persze: nincs új a nap alatt. Nicholas Negroponte, az MIT Media Lab vezetője az ismert népszerűsítő guru már a Being Digital (Alfred A. Knopf, New York, 1995) c. könyvének 5.oldalán idézi azt a gyermekkorából ismert fejtörőt, amely szerint ha valaki ja­nuár 1-jén 1 penny napi keresetért áll munkába, de fizetése minden­nap megduplázódik, akkor január 31-én már napi 10 millió dollárt keres! Az exponenciális növekedés egyszerű szemléltetése helyett a hasonlat célja az, hogy rámutasson: ha a hónap nem 31, hanem

Next