Gombocz Zoltán - Melich János: Magyar Etymologiai Szótár, 1-2. kötet. A-Geburnus (Budapest, 1914-1944)
A - abafinál - abajdoc - abajdok - abajgat - abanyudik - abárol
3 ABAFINÁL—ABAJDOC ABAJDOK—ABÁROL 4 sen, MSFOu. V, 130; Radloff, Insehr. Zweite folge, 88; Aba-tura, Kuzneck város tatár neve, Radl. I, 620; III, 1446), amely viszont a tör. apa, aha ,vater, vorfahr, älterer brúder, der bärd köznévből ered. Vö. Vámbéry, Magy. Ered. 187 ; Melich, NyK. XXXV, 122. Hibásan: Révai, Antiqu. 85; Sándor, Sokféle XII, 243. abafinál [egy adat a Székelységből, Tsz. ; innen Tzs. 1838. CzF. , MTsz.] ,derekasan megvesszőz, elvert. Eredete ismeretlen. Szarvas Nyr. II, 491, XXVI, 16 erőszakolt magyarázata szerint -a ném. ab finnen ,bei schmieden und klempnern mit der finne das eisen dann schlagen, in das blechecken treiben' Grimm, Wb. Jelentésbeli és alaki (a német igei átvételek -ol-ra végződnek) nehézségek miatt elfogadhatatlan, vö. Melich, Nyr. XXIV, 57 ; Asbóth, AkÉrt. XVII, 463. abajdoc [első (tulajdonnévi)adat 1320/1325-ből: Abayduch (olv. Abajdwc) OklSz.; első köznévi 1406-ból: abaydoch OklSz.; alakv.: abajdwc 1. fentebb; abajdoc Márt. 1807, 1811, 1816; Sándor, Sokféle XII, 6 (csak a múlt század eleje óta; MFl., NySz. közöl ugyan egy 1352-i oklevélből is Abaydouch személynevet, az illető oklevél azonban csak egy XIX. századi, JANKovicH-féle másolatból ismeretes; MFl. kézirati szótára PÁZMÁNYból idéz abajdótt alakot, de az eredetiben rövid ( van) ; abajdos MTsz.; abajnac NyF. XVII, 37 (vö. abaynaczos OklSz.); abajnac OklSz., MTsz. (vö. abaynaczos NySz.); abanajc, abajmóc MTsz.; abajcos OklSz. (összevonva abajnacosból); Jancs., Mikl. Slav, el., Nyr. XI, 70 abaj, Mikl. Et Wb. óba a. obajdóc alakváltozatot is idéz ; valószínűleg tévesen, más forrásból nem tudjuk igazolni] 1. .mixtus, gemischt; 2. frumentum mixtum, mischkorn; 3. kevert lakosok, k. marha' MTsz.; NyF. XVII, 37 ; XXXIV, 71 ; 4. .általában keverék, zagyvalék ; gabona alja, szemetes gabona' MTsz.; — származék: megabajdocosodik [Csózyból Kr., innen MFl., NySz.]. A XVIII. sz. végén, XIX. elején etymologusaink (talán Ribay György) a m. abajdoc alapján egy ,halbfrucht, mischkorn' jelentésű tót *obidvojec, *obadvojec szót következtettek ki (vö. Sándor, Sokféle XII, 6. Gyarm. Voc. ; *obidvojec, *obidvec Leschka, EL; *obadvojec Dank. Lex.), amely a szláv oba, obe ,ambo‘ és dóvá, dzve ,duo‘ szavak kapcsolata ill. származéka volna. E kikövetkeztetett alak belekerült PALKowitschnak 1820—1-ben megjelent Böhm.-d.-l. Wb.-jába .halbfrucht' jelentéssel s innen JuNGMANNba (idézi Mikl. Slav, el., Nyr. XI, 70; Szarvas, Nyr. II, 491 stb.). Ilyen vagy ehhez hasonló .halbfrucht' jelentésű szó sem a tótban, sem más szláv nyelvben nincsen; az összetétel ilyen módja egyébként sem valószínű. Inkább arra gondolhatnánk, hogy a m. abajdoc abajnoc egy feltehető szláv *obojhnbcb (vö. egyh. szláv oboj. Lex. p.; szlov. obojen ,zu beiden gehörig' Plet.) átvétele volna. abajdok [székely tájszó, MTsz.] 1. .idomtalan, aránytalan; 2. lépcses, lompos; 3. együgyű, ügyetlen. Kielégítő magyarázata nincs. Simonyi NyErt. XV, 3 : 13 az abajdoc és tajdok szavak keveredésének tartja. Fogarasi NyK. IV, 131 és a MTsz. a hasonló jelentésű tabajdok szóra utal (a szókezdő t- lekopására alig gondolhatunk, vö. mégis alabor TM talabor). abajgat [első adat a XVII. századból, NySz.; más adatok MFl.; NySz.; SzD.; Márt.; Kassai, I, 118 (szerinte győrmegyei tájszó); alakv.: megabalygat NySz.; megabolygat MFl.] 1. ;infestare, inquietare, turbare, beumruhigen; 2. adigere, pellere, treiben, jagen, herumtreiben ; 3. kiabál' MTsz.; — ide tartozik még: abajog [MTsz.; alakv.: abalyog MNy. I, 91 ; abolyog Tsz.;innen CzF.,MTsz. ; abolyog (?) CzF.] 1. .panaszkodik, jajong; 2. eszelősködik, bolondoskodik; 3. vajúdik'; — abajgós [egy adat Bereg megyéből, MTsz.] .tántorgó, dülöngő' ; — abajgálódik [egy adat Zala megyéből, MTsz.] .veszekszik' ; — ? abalyit [Nyr. XXV, 569] jelentés? Eredete ismeretlen. Hibás magyarázatok: Sándor, Sokféle XII, 6 ; Gyarm. Voc. («lat. abigere) ; Szirmay Antal (az Aha névből); CzF. (« a! haj ! indulatszó); abanyudik [egy adat Békés megyéből, MTsz.] ;megalszik, megsűrűdik (a tej)'. Eredete ismeretlen. abárol [első adat 1561-ből, Okl Sz.; alakv.: abárlani (vö. abárloc MA. és Márt.); analógiás úton a hangvesztő igetövek közé került (vö. ma vezérel, gyakorol, udvarol, vásárol, régen s a népnél részben ma is vezérleni, gyakorlani, udvariani, vásárlani); abárlani , abállani (vö. abálló, ábállanyi, abáll, abállás MTsz.) ;- abál (analógiás úton ilyenekből : abáld meg NySz. ; abált hús MNy. I, 91; abátt-lé, abád-lé MTsz. -= abáll); abál-ból abányi, abálék, abálé MTsz.] ,carnes elixare; das ausgesottene fleisch mit der fleischgabel