A Magyar Filozófiai Társaság közleményei 15-17. (1905)

1905 / 15. füzet - Böhm Károly: Az "Idea" és "Ideál" értékelméleti fontossága

A MAGYAR FILOZÓFIAI TÁRSASÁG 1905 április 2-án dr. Bokor József elnöklésével felolvasó ülést tartott a következő tárgysorozattal : 1. Böhm Károly : Az «idea» és «ideál» értékelméleti fontossága; 2. dr. Weszely Ödön : A tudományos pedagógia feladatai. AZ «IDEA» ÉS «IDEÁL» ÉRTÉKELMÉLETI FONTOSSÁGA. Az «idea» szóhoz, történelmi használata közben, oly sok­féle jelentés fűződött, hogy az összes rá vonatkozó kérdések kifejtéséhez nem egy rövid cikk, hanem egy vaskos kötet sem volna elegendő. Egy fogalomnál, mely az emberiséget évezredek óta foglalkoztatja s a rajongó hívők és higgadt kétkedők táborára osztja, oly sokfelé fordul a kutatás, hogy az anyag bősége a szó jelentését is beláthatatlanul tágítja. A pszichológust az idea és ideál eredete és alkata vonzza; a historikusnak ez aranyalmák fajainak s történelmi szereplé­sük megállapítása igér gazdag szü­retelést; a metafizikus a gondolat eredtető gyökere iránt érdeklődik s azon kérdést veti fel magának : szubjektív kép-e vagy objektív, transcen­dens valóságnak felel-e meg az idea? Jelenleg tudtommal ilyen egységes munka még nincs megírva. Ricardou műve «De ridéal» (1890) pszichológiai eredetét s ontológiai alapját igyekszik feltárni; az esztétika a művészet terén, a história a történelmi események labirintusában kutatja jelentőségét. Ha mindezekre a kérdésekre felelnénk, csak akkor lehetne ezen varázsszónak különféle jelentéseit megmagyarázni és akkor el lehetne dönteni azt is, vájjon a sokféle használatban mikor alkalmazták illetéktelenül és mikor beszéltek ideákról az egyedül helyes jelentésben. Ezen cikknek feladata nem az, hogy a fenti kérdésekre kimerítő feleletet adjon; főcélja azon szerepnek feltüntetése, melyet az idea és ideál az értékelméletben játszik, vagyis: az Filoz. Társ. Közl. XV. I

Next