Grünwald Miksa: Zsidó biedermeier - Minerva-könyvtár (Budapest, 1937)
I. Célkitűzés
Célkitűzés. A zsidó emancipáció és az individualizmus kapcsolata. — A zsidó és az európai fejlődés párhuzama. — A héber felvilágosodás. — Az európai és a héber felvilágosodás hasonló jellege. — A héber felvilágosodás és a német zsidó biedermeier. — A biedermeier a leszálló klasszika-romantika és a felemelkedő polgárság találkozása. — A biedermeier stílus két meghatározó vonása: az epigonizmus és a polgári jelleg. — Az életszemlélet alapja: a rációban való csalódás. — A tartózkodó magatartás. — A zsidó biedermeier zsidó jellege. — ..Gettóirodalom“ és asszimilált irodalom. Az a szellemi világ, amelybe először illeszkedett bele a magyar zsidóság egyenjogú, tevékeny tényezőként, a német biedermeier volt. Majd ezer évnyi ittartózkodás után, 1819- ben történt meg először, hogy zsidók Magyarországon nem héber, hanem európai nyelvű, irodalmi igényű alkotásokkal léptek föl. Ezzel kezdődik a zsidók tevékenysége a magyar szellemi életben. Vizsgálnunk kell azokat az erőket, melyek egyrészt Európát előkészítették és hajlandóvá tették a zsidók szellemi befogadására, másrészt a zsidókat elszakították történeti megkötöttségeiktől és belekapcsolták őket az európai kultúra körébe. A zsidóság szellemi emancipációja nem érthető meg az európai lélek elvilágiasodásának és önállósulásának vizsgálata nélkül. Európa csak annyiban adhatott helyet a zsidónak saját szellemi körében, a zsidóság pedig csak annyiban válhatott alkalmassá az asszimilációra, amennyiben mindkettejük lelkében az eddig kizárólagosan vallási szemléletet az individualista életszemlélet váltotta föl. Ez a változás kezdődik a 17. században, a barokk és a neki megfelelő rabbinizmus korában, amelyben még töretlen erővel élt a zárt vallási életrendszer. Folytatódik a biedermeier korban, amely a múlt század második negyedét tölti be. Ebben lép fel először tevékeny tényezőként a magyar zsidóságnak egész nemzedéke, itt jelenik meg először az európai kultúra síkján.