Koszoru. A Petőfi-Társaság havi közlönye 4. (1880)
Törs Kálmán: Az albán herceg
284 Újabb adatok petőfi eltűnéséről, azt az óhajt kelti bennünk, vajha szerzőjének nevével ily alapos tanulmányok alatt többször is találkoznánk ! Újabb adatok petöfi eltűnéséről. Petőfi Sándor eltűnésének körülményei vabban ismét hosszabb és elkeseredett vitákra szolgáltattak alkalmat az erdélyi sajtóban. Lázár Ádám, a költő egyik főtisztelője, a múlt évben azzal a kéréssel járult a történelmi társulat Segesvárt ülésező tagjaihoz, nyomoztatnák ki Petőfi halálának idejét és helyét egy a társulat kebeléből kiküldendő bizottság által. A társulat társadalmi és hatósági térre utasító Lázár Ádámot, minek következtében ő később Nagyküküllő megye köztörvényhatóságához folyamodott. Apáthy Péter alispán kérésére el is rendelte a nyomozásokat, s ezek folyamában számbavehető és szakértő egyének tanúskodásából kiderült, hogy Petőfi Sándor, fájdalom, eltűnt ugyan, de állítólagos halálának helye nem a Lengyel által eddig kijelölt ponton, hanem másutt keresendő. Pl kutatások eredményét Lengyel a Magyar Polgár 191. és 192. számaiban igyekezett megdönteni s innen fejlődött ki a vita, melynek folyamában nem egy érdekes adat került újra napfényre. Folyóiratunk nem kíván e vitába belebocsátkozni, de kötelességének tartja annak eredményeit legalább kivonatosan elősorolni. A hivatalos nyomozás, a Társaságunknak beküldött eredeti okmányok szerint, a következő eredményre vezetett: I. Gróf Haller Ferenc, akkori segesvári térparancsnok, kikérdeztetvén, Petőfire vonatkozólag ezeket adja elő : «A tábornok (Bem) közvetlen kíséretében voltak : Pap Lajos őrnagy és Kézdi-Vásárhely városának képviselője, Daczó Zsigmond őrnagy, Zeyk Domokos honvédszázados és Petőfi Sándor szokott polgári öltözetében. Azt, hogy Petőfi Sándor végig kíséretében volt a tábornoknak , láttam, azt pedig, hogy a csatarend felállításakor jegyzeteket csinált, a tábornoknak közvetlen közelében levő tisztektől, nevezetesen Lőrincz századostól, s ha jól emlékszem, Pap Lajostól is hallottam. — Tény az, hogy Petőfi a fejéregyházi csatában csakugyan részt vett, de nem mint katona. Petőfi Sándorról föl nem tehető, hogy a tábornoktól messze elmaradt volna, de föltehető, hogy oly álláspontot foglalt el, ahonnan az egész ütközet menetét áttekinteni lehetett. Az országújára kimenekülnie képtelenség volt, de a magas erdő felé sem mehetett, mert akkor az üldöző tömeges muszka gyalogságba ütközött volna. Hogy azonban a menekülést meg kellett kísértenie, az kétséget sem szenvedhet, de azt a pontot, ahol életét vesztette, biztosan kijelölni nem lehet. A bekerítést csak akkor vettük észre.