Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 2. (1884)
1884 / 49. szám - Telegdi László: Petőfi Sándor életéből
* 778 ROSZOBU származottLukács Sándort(a György testvérét) maga mellé vette és ennek közreműködésével egy 10 főből álló fiatal jogtudós sereget alakított, és ekkor közös egyetértéssel érvényesítették az ellenzéki műveleteket Győr- és Mosony-megyék közgyűlésein. Nevezetesen azt eszelték ki, hogy mivel Mosonymegye területe legnagyobb részben főhercegi birtok, s ott nem találkozott köznemesség, melyet az ellenzéki szereplés eszközévé szervezni lehetett volna, a »győri 10 fiatal« átjárt Mosonymegyébe szerepelni, minthogy pedig a mosonyi közgyűlésen tiltakoztak ezen vendégszereplés ellen, mert a fiatal urak nem birtokosok Mosonymegyében, — kapta magát Zichy Ottó megvett Mosonyban egy birtokot és szétosztotta azt kilenc bajtársa közt. Ily módon mindegyik birtokossá vált Mosonymegyében s jogot nyert ott szerepelni , — s a pecsovics megyét — ellenzékivé alakitani A Zichy-Lukács áramlat magával sodorta Győr megyét és Győr városát is. Az addig erősen német ajkú Győr város elkezdett erősen magyarosodni. Az ott megjelenő, »Vaterland« német lap »Hazánk«-ká változott át s Kovács Pál lett szerkesztőjévé. Zichy Ottóék Győrben szakadatlanul újítottak valamit. »Ipar-kiállitást« rendeztek ; gazdagon egyenruházott lovas polgári őrséget szerveztek s ennek zászlóját az angolszületésü szép gróf Zichy Manóné keresztanyasága mellett, — fényes ünnepéllyel és országra szóló diszlakomával szentelték fel. Én Győrben Lukács Sándorral megismerkedvén, ezúton Zichy Ottóval és a győri fiatalokkal oly jó barátságra léptem, hogy meghivtak , hogy az 1847-ki farsangot Győrben, náluk töltsem. Akkori időben a »farsangok« még nagyon jó hitben állottak . . . különösen Győrben, hol nagyon sok szép és gazdag nő sóvárgott a táncmulatságok után. Odautaztamban, 1847 ki január hó végén, Pesten megpihentem, hogy többek közt Petőfivel találkozzam , és az ő múlt őszi szatmári és debreceni éleményeit s ezek magyarázatát saját szájából halljam. Szokása szerint nem volt lakásán, mivel ő nem tudott huzamos ideig egy helyen időzni. A hatvani utcán csakhamar találkoztunk. Már külseje feltűnő volt. Új öltözéke meglepőim emelte alakját. — Hát te miben jársz, hogy így kicsipted magadat? — kérdem mosolyogva Petőfitől. — Megyek vidékre s talán Szathmárba is . . . Végezni szándékom minél előbb - válaszolt komolyan. Elbeszélte, hogy Károlyból való eljövetelem után mit mindent végezett Szathmárban, a Juliska keze iránti kérését hogyan fogadta ennek apja. — Végül azt tudakolta, hogy a Prielle Cornéliával rögtönzött »stante pede« végzendő összeesketés követelését Debrecenben miként értelmezték. — Az egészet poétái láznak tekintették. — Majd elmondom magyarázatát, ha több időnk lesz! — felelte Petőfi mogorván. És saját állapotát s a világ folyását kezdette erősen szidni. — Szeretném ezt a világot összemorzsolni! — monda szinész-páthossal. — És az összemorzsolt világban és világgal ugyan mit csinálnál ? — A magam esze szerint újjá alkotnám! — Az lenne aztán egy bolondos alakzatú és beosztású világ! — jegyzem meg nevetve. Csengeri Antal, — a »Pesti Hírlap« akkori szerkesztője, — a Horváth-házban lakott, ahol a Landerer nyomdája volt. Ide érvén Petőfivel, én felmentem Csengerdhez, Petőfi pedig tovább haladt a »Nemzeti kör« felé. Én másnap a Nyergesújfalui híres gyorsparasztokkal Győrbe repültem. Az 1847-iki farsangot a lehető legkedélyesebben töltöttem el a győri fia fiatallal. Alispán Balog Kornél volt; ennél minden pénteken társasestély várt reánk ; a farsang utolsó öt napja pedig szakadatlan vigalommá fűződött össze. Húshagyókedd eletét Kovács Pál házánál vigadtak át a farsang kedélyes eltemetése végett. A győri tíz fiatal közül — tudtomra — jelenleg csak Gyapai Dénes él. Ő közelebb az új korszak alatt egy ideig Győrmegye alispánja, utóbb államjószág-igazgató volt; most ellenzéki képviselővé választatta magát. Akkoriban Győr, mint kiválóan gazdag gabonakereskedő város kebelében központ .