A Petőfi Társaság Lapja, 1877. január-június (1. kötet, 1-26. szám)

A MAGYAR KÖZÖNSÉGHEZ! A PETÓFI -TÁRSASÁG LAPJA, melynek első számát most veszi az olvasó, mint már címe is mutatja, a közelébb alakult Petőfi-Tár- saság- közlönye lesz. Szükséges tehát, hogy az uj társaság célját ismerje a közönség s tudja, mily törekvések azok, melyeknek pártfogására fölszólítjuk. A magyar szépirodalom néhány év óta gyors hanyatlásnak indult. A vállalkozási szellem hiánya, a közönség közönye s a minek ezek után okvetetle- nül be kellett következnie: az irók elbátortalanodása és egymás után való elnémulása vagy elsekélyese- dése oly pangást, sőt visszaesést eredményeztek, melynek, ha közerőfeszitéssel és áldozatkészséggel útját nem álljuk, szépirodalmunk elveszti jelentő­ségét, a közmivelődésre nem gyakorolhat kellő ha­tást s messze elmaradván a folyvást haladó népek­től, hazánkat a külföld szemében teljesen a műve­letlen államoknak sorába sülyeszci. E meggyőző­déstől áthatva a Petőfi-Társaság címe alatt egyesült irók, Jókai mórt, a nemcsak legnépszerűbb, de egyúttal legmunkásabb irót is választván elnö­küknek, azért szövetkeztek, hogy egymást nagyobb és lelkiismeretesebb tevékenységre ösztönözzék s ekép a közönségben újabb érdekeltséget és bizalmat keltve a kölcsönös egymásrahatás által szépirodal­munk szomorú állapotán tőlük telhetőleg segítsenek. Lapunk a „Petőfi-Társaság“ cím alatt egye­sült irók működésének lesz tükre, tárháza, azoknak legsikerültebb müveit közölvén, s a szerkesztők igyekeznek, hogy a rendelkezésükre álló gazdag és sokoldalú eszközök célszerű és gondos felhasz­nálásával oly lapot nyújtsanak, mely irodalmunknak hasznára és diszére szolgáljon, s a közönség pártfogá­sára ne csak méltó legyen, de mint valóságos közmive1ődési tényező a támogatásra jogos igényeket is tart­hasson. A „Petőfi-Társaság lapja“ kiválólag és első sorban szépirodalmi közlöny lesz ugyan, de tanulmányok, ismertető cikkek és birálatok közlése által a tudomány és művészetek terén is igyekszik tájékozást nyújtani olvasóinak mindazon kérdésekről és mozzanatokról, melyek europaszerte foglalkoztatják a müveit szellemeket. Lelkiisme­retes vezetője lesz a közönségnek ezenkivül olvas­mányainak megválasztásában, sőt fölkarolja ama társadalmi mozgalmakat is, melyek közelebbi té­nyezői lehetnek a közmivelődésnek. Az előfizetés föltételei a boriték első oldalán olvashatók. Budapest, 1877. január 1. Olvasóinkhoz! A „Petőfi-Társaság“, kiválóan irodalmi céljai mellett egy Petőfi-könyvtár mielőbbi fölállí­tását is feladatának sőt kedves kötelességének tekinti. E könyvtárban helyet foglalnának első sorban 1 költő összes munkáinak különböző régibb s újabb kiadásai, a lapok, folyóiratok ama szá­mai, melyek tőle munkálatokat közöltek, a külön­böző idegen nyelvű fordítások, a hazai és külföldi lapokban felőle bárhol megjelent életrajzi és bírá­lati cikkek s végül mindazon adalékok, melyek eddig nyomtatásban meg nem jelentek ugyan, de a költő életének vagy müveinek ismertetésére szolgálnak s később megírandó életrajzához forrá­sok gyanánt használhatók. Petőfi munkáinak első kiadásai ma már vég­legesen eltűrtek a rendes könyvárusi forgalomból, sőt antiquarirsi üzletekben is csak minél ritkábban fordulnak élői; de föltalálhatók egyeseknél, kik mindjárt pályájának kezdetén kiválóbb érdeklődés­sel viseltettek a később világhírűvé vált költő iránt. E kiadások, mint a fiatal költő első, hiányos gyűjteményei, ltgfölebb csak történeti értékkel bír­hatnak birtokosaik legnagyobb része előtt, mig a létesítendő Petőf-könyvtárra nézve kiváló értékűek és fontosságúak. A Petőfi-Társaság tehát egész bizalommal for­dul mindazokhoz, kik Petőfi valamely régibb kia­dásainak vagy reá vonatkozó nyomtatványoknak és kéziratoknak bi'tokában vannak, hogy ez iro­dalmi ereklyéket a létesítendő Petőfi-könyvtár ré­szére átengedni sz;veskedjenek. A Társaság, az adományozók neveinek följegyzése mellett, mint közkincset fogja őrimi a küldeményeket, s midőn egyfelől megóvja azokat a lassú megsemmisülés­től, másfelől általuk elősegíti és megkönnyíti azok munkáját, kik jövőre a költő részletesebb életraj­zának megírására vállalkoznak. E kettős cél fontossága remélnünk engedi, hogy felhívásunk nem marad figyelmen kívül, s már a közeli jövőben a teljes Petőfi-könyvtár fel­állításáról értesíthetjük olvasóinkat. Küldeményeket, legyenek azok könyvek, ki­sebb nyomtatványok, levelek vagy bárminemű kéz­iratok, köszönettel fogad a Társaság titkára: Szana Tamás. Budapest, 1876. december végén. A „Petőfi-Társaság Lapjáénak szerkesztősége. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETEI. 7. F. L. Kaposvár. Köszönjük szives buzgólkodását. Óhaj­tásának eleget tettünk. 8. B. I. Kaposvár. A lapot megküldtük; igen lekötelez, h;> olvasóinak figyelmét az uj vállalatra felhivni szíveskedik. 9. Sz. M. Megkeieső sorainkra választ kérünk, A költe­ményt várva várjuk. 10. Sz. A. Debrecen. Talán nem kapták meg lapunknak első számát ? ír. D. N. Helyben. Ily cim alatt lapunkra előfizetés nem

Next

/
Thumbnails
Contents